A kormány törvényjavaslata a nemek közötti egyensúly elősegítésére a részvénytársaságok vezető testületeiben
A magyar kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezető testületeiben kívánja elősegíteni a nemek közötti egyensúlyt. A javaslat célja, hogy az "alulreprezentált nem" tagjai, jellemzően nők, a pozíciók legalább 40 százalékát töltsék be.
A javaslat szerint a cégeknek jelentést kell tenniük a nemek eloszlásáról a cégbíróságnak és a Budapesti Értéktőzsdének, valamint a honlapjukon is közzé kell tenniük az ezzel kapcsolatos információkat.
A törvényjavaslat egy 2022-es európai parlamenti és tanácsi irányelvnek tesz eleget. A kormány indoklása szerint a javaslat "brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségeik vannak."
A törvény létrehozza az "alulreprezentált nem" kodifikációs fogalmát, amely az a nem, amelynek aránya nem haladja meg a 49 százalékot a vezető testületi pozíciók számához viszonyítva. A javaslatnak két számszerűsített célkitűzése van: amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban kettős vezetőtestületi rendszer működik, a felügyelőbizottságban a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be. Ha egységes vezetőtestületi rendszer működik, az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai vonatkozásában a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.
A kiválasztási eljárás az egyes jelöltek szakképzettségének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelésén alapul. A jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, kivéve, ha objektív értékelés keretében nagyobb jogi súlyú okokra hivatkozva figyelembe veszik a másik nemhez tartozó jelölt sajátos helyzetét.
A törvény 2024. december 28-án lép hatályba, az információ szolgáltatási kötelezettséget első alkalommal 2026. június 30-án kell teljesíteni. A javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, és a dokumentumban a brüsszeli elvárásokat hangsúlyozták, amelyek szerint a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetői testületeiben a pozíciók legalább 40 százalékát kellene az „alulreprezentált nem tagjainak” betölteniük.