Magyar Péter és az Európai Unió forrásai
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, az Európai Unió forrásainak Magyarországra hozatalát tűzte ki célul, miközben bírálja az Európai Bizottságot, amiért visszatartja ezeket a forrásokat, és befolyásolni próbálja a magyar demokráciát.
Magyar Péter, aki nemrégiben foglalta el helyét az Európai Parlamentben, hangsúlyozza a nemzetközi kapcsolatok fontosságát és a hazai politikával összhangban történő politizálást. Kritikával illette Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért nem számolt be részletesen a "békemisszió" néven emlegetett látogatásairól. Magyar úgy véli, a korrupcióellenes intézkedések lobbizása fontosabb, mint az Európai Unió adminisztratív követelései. Az Európai Parlament által indított per, amely a magyar uniós források felszabadítását célozza, szerinte "buta döntés" volt, és ellenezte az Európai Parlament hatáskörének bővítését.
A politikus pályafutása során több fordulatot is megélt. Kezdetben a kormánypárt korrupt gyakorlatait bírálta, majd maga is belépett a politikai életbe, és megalapította a Tisza Pártot. A párt sikeresen szerepelt az Európai Parlamenti választásokon, második helyen végezve. Magyar korábban azt nyilatkozta, hogy nem foglalja el helyét az Európai Parlamentben, azonban a jelöltek hiánya miatt újragondolhatja ezt a döntést.
A politikus hamarosan személyes megbeszélést folytat Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az uniós forrásokról. Magyar Péter és pártja a forrásokat korrupciós feltételek nélkül szeretnék megkapni. Azonban a nyugati politikusok bojkottálják a magyar elnökség informális Tanács-üléseit, ami Magyar szerint rosszabbá teheti Magyarország megítélését az Unióban. Magyar Péter továbbra is bírálja Orbán Viktor nemzetközi kapcsolatkezelését, és vádolja azzal, hogy politikai célokra használja fel a háborút.
A Nézőpont Intézet legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a magyarok többsége (51 százalék) nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság elnökének. A Tisza Párt szimpatizánsainak kevesebb mint fele (49 százalék) támogatná von der Leyen újraválasztását, ötödük elutasítaná (19 százalék), és harmaduknak nincs véleménye a kérdésben (32 százalék). A választók mindössze negyede (26 százalék) helyesli a folytatás megszavazását. A csütörtöki szavazáson az Európai Parlament képviselőinek többségének – legalább 361-en – kell megszavaznia von der Leyen újraválasztását. A magyar választók többsége szerint a magyar képviselőknek nem kellene támogatniuk az újbóli megválasztását, tekintettel a Bizottság jelenlegi elnökének politikai nyomásgyakorlás céljából hozott, Magyarországnak kedvezőtlen döntéseire és a magyar kormányfő békemissziójára válaszul hirdetett bizottsági bojkottra.
A Fidesz szavazóinak négyötöde (79 százalék) szerint nem szabadna megszavazni a Bizottság jelenlegi elnökének újraválasztását és csak 6 százalékuk szerint igen. A Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak többsége (52 százalék) szintén ellenzi von der Leyen támogatását, ugyanakkor 37 százalékuk (a szavazótáborok közül a legnagyobb arányban) nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A Demokratikus Koalíció képviselői könnyebb helyzetben lehetnek, miután szavazóinak többsége (57 százalék) támogatná von der Leyen újraválasztását, és mindössze 10 százalékuk utasítaná el. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció együttműködésének kezdete lesz Ursula von der Leyen megválasztása a csütörtöki szavazáson.
