Zombiapokalipszis fenyegeti a japán kis- és középvállalkozásokat

Japán kis- és középvállalkozásai (kkv-k), amelyek az országban a munkahelyek több mint hetven százalékát biztosítják, jelentős átalakulás előtt állnak, mivel a világjárvány idején nyújtott támogatások csökkennek és a kamatlábak 17 év óta először emelkednek. A tokiói kormány új politikája szerint több gyengén teljesítő vállalatot hagy csődbe menni, ami eltér a korábbi vállalkozásmentő megközelítéstől, és a munkahelyek termelékenységromlását eredményező gyakorlattól.

A kormány célja, hogy a szűkös munkaerőpiacon a munkavállalókat és a befektetéseket a legtermelékenyebb és hatékonyabb vállalatok felé terelje, ezzel növelve a béreket. Azonban ez az új irányvonal számos akadályba ütközik, beleértve a II. világháború utáni gazdasági társadalmi szerződést is. A változásokat inkább fúziók és felvásárlások (M&A) révén, mintsem nagyarányú csődök és elbocsátások által képzelik el a döntéshozók.

Japánban jelenleg 251 000 zombivállalat működik, amelyek hosszabb időn keresztül nem képesek nyereségükkel fedezni a kamatfizetéseiket, és többségük 300 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A márciusban közzétett kormányzati intézkedések a bankokat arra ösztönzik, hogy segítsék a gyenge vállalatok átszervezését, nem pedig további hitelekkel támogassák őket.

Az OECD átlagától elmaradó éves bérek és egy főre jutó GDP rámutatnak a termelékenység növelésének fontosságára Japánban. A "kreatív rombolás" azonban korlátokba ütközik, különösen a vidéki területeken, ahol az alulteljesítő zombivállalkozások továbbra is fontosak a közösségek számára.

A kormány a járvány idején 400 milliárd dollárt költött a kkv-k támogatására, ebből 267 milliárd dollárt "nulla-nulla" hitelként, amelyekhez nem kellett biztosíték, és kamatmentes türelmi idővel rendelkeztek. Ahogy a hiteltörlesztések esedékessé váltak, a csődök száma megugrott.

A Teikoku Databank adatai szerint január és június között közel 5000 vállalat ment tönkre, ami az elmúlt évtized legmagasabb első félévi száma.

A nehézségekkel küzdő cégek egyik lehetősége az áremelés, de ez az évek óta tartó defláció után nehezen kivitelezhető. Ahogy a könnyű pénz korszaka véget ér, és a gyenge jen felhajtja a költségeket, sok vállalkozás számára közeleg az apokalipszis. Noro Jaszusi, a kkv-knak tanácsadást nyújtó NBC Consultants elnöke szerint a korábban alacsony kamatlábak miatt működő kkv-modell összeomlásának vagyunk tanúi.

Egy különleges, de a vállalkozások számára is releváns hír szerint, a japán Yamagata prefektúrában egy törvény kötelezi a lakosokat és a vállalkozásokat, hogy legalább napi egyszer nevessenek, ezzel is elősegítve az egészséges munkahelyi környezet kialakítását. A törvény, amely minden hónap 8. napját a "nevetés napjává" is nyilvánítja, a helyi egyetem kutatásai alapján született meg, amelyek kimutatták, hogy a rendszeres nevetés csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát és meghosszabbíthatja az élettartamot. Az ellenzéki pártok azonban kritizálják a törvényt, mondván, hogy sérti az alapvető emberi jogokat és diszkriminál bizonyos csoportokat.

A Tokiói Egyetem új kutatása szerint azok a személyek, akik optimistán látják a jövőt, kevésbé hajlamosak a súlyos halogatásra. A halogatók gyakran kritizálják magukat „rossz szokásuk” miatt, de a jövővel kapcsolatos aggodalmaik sokkal jelentősebb tényezőt jelentenek. A kutatás rámutat, hogy az emberek jövőképe és jövőre való felkészültségének javítása segíthet a halogatás leküzdésében és a kevésbé stresszes életmód elérésében.