A Munkáspárt történelmi sikere után a neheze még hátra van
A brit Munkáspárt a leadott szavazatok 34 százalékának megszerzésével a mandátumok közel kétharmadát begyűjtötte, ami nem az új miniszterelnök, Keir Starmer iránti lelkesedésnek, hanem inkább a taktikai szavazásnak és a jobboldal megosztottságának köszönhető.
A brit Munkáspárt fennállása egyik legnagyobb győzelmét aratta a július 4-én rendezett parlamenti választáson. Sir Keir Starmer 174 fős parlementi többséget szerzett, ami Tony Blair 1997-es földcsuszamlásszerű győzelmével összemérhető. A kormányzó Konzervatív Párt közel kétszáz éves fennállása legrosszabb eredményét nyújtotta, a 650 parlamenti hely kevesebb mint ötödét szerezte meg. A Liberális Demokraták közel száz éve nem szerepeltek olyan jól, mint most, és Nigel Farage, a Reform UK-t vezető politikus is parlamenti mandátumot szerzett, pályafutása során először. Rishi Sunak miniszterelnök bejelentette, lemond a pártelnöki tisztségről, így a konzervatívok egy konfliktusos vezetőségválasztás előtt állnak.
A választási eredményeket Sir John Curtice, a brit választások elismert kutatója szerint a toryk bukták el, nem pedig a Munkáspárt nyerte meg. A győztesre leadott szavazatok aránya a brit választások történetében sosem volt olyan alacsony, mint az idén. A jobboldali szavazatok megoszlása a konzervatívok és a Reform UK között, valamint a taktikai szavazás eredményezte a Munkáspárt kiemelkedő parlamenti mandátumarányát.
A Munkáspárt győzelme a választási rendszer aránytalanságainak köszönhető, hiszen a leadott szavazatok 34 százalékával a parlamenti mandátumok közel kétharmadát szerezték meg. Keir Starmer vezette Labour szavazataránya mindössze két százalékponttal több, mint Jeremy Corbyn alatt szerzett 2019-es szavazatarány, és jócskán elmarad Blair 1997-es 43 százalékától. A Munkáspárt iránti lelkesedés mérsékelt, és a hivatalba lépő miniszterelnök népszerűtlensége is jelezheti a párt győzelmének relatív gyengeségét.
A Liberális Demokraták 72 mandátumukkal a harmadik legnagyobb parlamenti erővé léptek elő, a Zöldek négy parlamenti helyet szereztek, míg Nigel Farage és a Reform UK öt mandátumot nyertek el. Farage a választási rendszer arányosítása mellett régóta érvel, azonban az országosan 14,3 százalékos szavazatarány csak a parlamenti mandátumok 0,8 százalékára volt elég.
Rishi Sunak kabinetjének közel fele elvesztette parlamenti helyét, többek között Penny Mordaunt alsóházi vezető és Grant Shapps volt védelmi miniszter is. A toryk öt korábbi miniszterelnökük egykori választókörzetét is elvesztették. Liz Truss, aki tavaly mindössze ötven napig volt hivatalban, történelmi jelentőségű vereséget szenvedett, ugyanis ő az első olyan volt miniszterelnök, aki újra elindult választáson, és elbukta körzetét.
