Megszólalt a Kreml: Látjuk, mit csinál a Nyugat Orbán Viktorral
A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki emellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök helyzetét is kommentálta.
Dmitrij Peszkov szerint a NATO egy erős államszövetség, amely nyíltan ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és de facto részese az Ukrajna körüli konfliktusnak. A szóvivő hozzátette, hogy a NATO-csúcson elfogadott dokumentumok azt mutatják, a nyugati országok nem a párbeszéd hívei, és a szövetség a konfrontáció eszköze. Peszkov emlékeztetett arra, hogy Oroszország kész az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem fogadja el a NATO ukrajnai terjeszkedését, amit létfenyegetőnek tart. A Kreml szóvivője szerint a NATO feszültséget szít Európában, és célja Oroszország stratégiai vereségének elérése.
Peszkov kiemelte, hogy a Nyugaton vannak olyan vezetők, mint Orbán Viktor, akik ellenállnak a nyomásnak és előremutatóbb nézeteket vallanak. A Kreml szóvivője szerint a magyar miniszterelnök jogköreit és utazásainak legitimitását kérdőjelezik meg, és az EU Tanácsának jelenlegi magyar elnökségét próbálják semmissé nyilvánítani.
A Bloomberg hírügynökség információi szerint Szaúd-Arábia adhat otthont egy újabb békecsúcsnak, amelyen Oroszország és Ukrajna is részt venne. Peszkov azonban megjegyezte, hogy egyelőre nem világos, mi lenne egy ilyen eszmecsere tartalma, és hozzátette, hogy a Bloomberg sohasem jelezte közvetítő szándékát.
Mihail Galuzin, orosz külügyminiszter-helyettes, a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország nem vesz részt az orosz-ukrán konfliktus rendezéséről szóló következő csúcstalálkozón, mivel nem fogad el ultimátumot. Galuzin szerint nem várható elvi változás az amerikai elnökválasztás után Washington Ukrajna-politikájában, és Ukrajna nem áll készen a tárgyalásokra.
Az orosz külügyminiszter-helyettes sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Örményország részt vett a NATO-csúcson, annak ellenére, hogy tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB). Galuzin szerint Jereván ezzel destabilizálhatja a dél-kaukázusi helyzetet és saját biztonságát is veszélyezteti.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Telegram-csatornáján azt írta, hogy Oroszországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna NATO felé vezető útja az ország és a szövetség eltűnésével végződjön.
A NATO-csúcs zárónyilatkozatába Ukrajna tartós és feltétel nélküli támogatását is belefoglalták, a szöveg szerint az orosz agresszió által sújtott ország helye az észak-atlanti katonai szövetségben van. A nyilatkozat pontjai szöges ellentétben állnak a „békemissziót” folytató Orbán Viktor nyilatkozataival, amelyek inkább Ukrajna kapitulációját szorgalmazzák, ugyanakkor a magyar kormányfő is aláírta a dokumentumot.
Az Egyesült Államok tervei szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Olaf Scholz német kancellár a washingtoni NATO-csúcstalálkozón az amerikai lépést az Oroszország felől érkező fenyegetéssel indokolta. Scholz szerint a döntés nem számít igazi meglepetésnek, és a német kormány biztonsági stratégiájába illeszkedik.
Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO-csúcstalálkozó utolsó napján véletlenül Putyin elnökként mutatta be Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ami tovább növeli a szellemi frissességével kapcsolatos aggodalmakat. Biden a hibát egy aláírási ceremónián követte el, majd gyorsan helyreigazította, és Zelenszkij is humorosan reagált a helyzetre. A Guardian szerint a megjegyzés sóhajtásokat váltott ki a jelenlévők között, és a sajtóközpontban is, ahol újságírók százai követték a beszédet élőben.
