Terjeszkedhet-e valaha Ázsiában a NATO?

A NATO éves fóruma előtt ismét felmerült a kérdés, hogy a szervezet szorosabbra fűzze kapcsolatát az ázsiai partnerországokkal, különösen a Kína jelentette növekvő biztonsági kockázat miatt. Habár a washingtoni csúcstalálkozó hivatalos napirendjén nem szerepel, egyes tagállamok vezető politikusai szükségesnek tartják egy katonai együttműködést segítő irodának a tokiói létrehozását. Azonban a NATO-csúcson nem várható új tagállamok felvétele, és a tokiói intézmény létrehozása is várat még magára.

Európai vezetők szerint az iroda létrehozása az első lépés lehetne a NATO és az ázsiai demokráciák közötti szorosabb kapcsolat kialakításához, de ez feszültséget okozhatna Kínával, Észak-Koreával és Oroszországgal.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg által felvetett összekötő iroda ötletét több európai vezető, köztük Emmanuel Macron francia elnök is ellenezte, mivel szerintük ez felesleges feszültségeket szülne Kínával. Ennek ellenére Stoltenberg és az Egyesült Államok egyes vezető politikusai továbbra is sürgetik a Kínáról folytatott beszélgetések kiterjesztését.

A svéd külügyminiszter, Tobias Billström és a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen támogatásukról biztosították a tokiói NATO-iroda létrehozását. Frederiksen szerint túl naivak voltunk Oroszországgal és Kínával kapcsolatban is.

Ázsiában azonban eltérő a vélemény az együttműködés szükségességéről. Egy indo-csendes-óceáni ország diplomatája szerint az iroda jelentéktelen, és a közös fenyegetés miatt Európa és Ázsia demokráciái természetes szövetségesei egymásnak.

Kína a dél-kínai tenger mellett az indo-csendes-óceáni térséget is érdekszférájának tekinti, és jogot formál Tajvanra, amely azonban amerikai védelem alatt áll.

Az indo-csendes-óceáni régióban a különböző országok egyre szorosabbra fűzik viszonyukat, részben Kína növekvő katonai jelenléte miatt. Az Egyesült Államok és a NATO is erősítik jelenlétüket a térségben, például tengeri hadieszközök telepítésével és különböző tagállamok összehangolt lépéseivel.

Egyes szakértők szerint az európai erődemonstrációk csak elfedik a valóságot, miszerint a NATO-n belül senki sem gondolja komolyan az európai hatalmak katonai bekapcsolódását a régió ügyeibe. Az Egyesült Államok és a „major non-NATO ally” kategóriájú országok közötti együttműködés a hangsúlyosabb, amelyet Kína is érzékelt.

A washingtoni NATO-csúcstalálkozón Japán, Új-Zéland és Dél-Korea vezető tisztviselői is részt vesznek, ahol többek között Észak-Korea esetleges támogatása Oroszországnak és Kína katonai mozgolódása is napirendre kerül.