NATO válasza az orosz fenyegetésre: új amerikai rakéták telepítése Európába és Ukrajna támogatása

A NATO washingtoni csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Németország bejelentették, hogy 2026-tól kezdődően nagyobb hatótávolságú amerikai rakétákat telepítenek Németországba, amelyek a hidegháború óta nem látott erejűek lehetnek. Ez a lépés válaszul szolgál az Oroszország által jelentett fenyegetésre, és a szerződés értelmében korábban tiltott lett volna. A NATO-tagállamok közös nyilatkozatában Kínát is elítélték Moszkva támogatásáért, és felszólították, hogy hagyjon fel Oroszország háborús erőfeszítéseinek támogatásával.

Az amerikai-német nyilatkozat szerint az „epizodikus telepítések” célja a képességek hosszabb távú európai állomásoztatásának előkészítése, beleértve az SM-6, a Tomahawk és a nagyobb hatótávolságú kísérleti hiperszonikus fegyvereket. A NATO-csúcs után kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy nem zárható ki a szövetségesek szuverenitása és területi integritása elleni támadás lehetősége.

A tagállamok továbbá 40 milliárd euró értékű katonai támogatást ígértek Ukrajnának a következő egy évben, bár a többéves elköteleződésről nem sikerült megállapodniuk. A közlemény különösen kemény hangvételű Kínával szemben, amelyet a háborús erőfeszítések „döntő tényezőjének” nevez, és szisztematikus kihívásnak tekint az euroatlanti biztonság számára. A NATO-tagországok egységesen támogatják Ukrajna csatlakozását, bár a washingtoni csúcstalálkozó nyilatkozatában konkrét dátum nem szerepel.

A NATO 2024-es washingtoni csúcstalálkozóján, amely a szervezet 75. évfordulóját is ünnepli, Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága visszafordíthatatlan. A csúcstalálkozó nyilatkozata szerint Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető úton. A védelmi szövetség főtitkára beszámolt arról, hogy a nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részét a NATO koordinálja majd, és hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. A NATO erősítése érdekében döntések születtek, többek között a lég- és rakétavédelem megerősítéséről, valamint egy új támaszpont kialakításáról Lengyelországban.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, a csúcstalálkozó előtt hangsúlyozta, hogy a NATO-nak a békét kellene megnyernie, nem a háborúkat. A miniszterelnök szerint a szervezetnek vissza kellene térnie eredeti szellemiségéhez, és saját védelmi képességeit kellene fejlesztenie. A Facebookra feltöltött videójában Orbán Viktor felelőtlenséggel vádolta a NATO-t, mondván, hogy a szervezet elmozdulni látszik az eredeti céljától és egyre inkább háborús szervezetként viselkedik. A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem vesz részt a NATO Ukrajna missziójában, de a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

A NATO washingtoni csúcstalálkozója folytatódik, ahol a tagországok állam- és kormányfői mellett az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője is részt vesz. A NATO-Ukrajna Tanács is összeül, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Zelenszkij a világ vezetői közt először találkozott Keir Starmerrel, az Egyesült Királyság új miniszterelnökével, aki biztosította, hogy brit részről a kormányváltás után sem lesz változás az ukrán háborús erőfeszítések támogatásában.

A csúcstalálkozón aláírták, hogy Ukrajna tagsága visszafordíthatatlan, és Orbán Viktor találkozott Joe Bidennel is. A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség "folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is". A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.

A védelmi kiadások terén a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében döntések születtek, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. A NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. A szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.

Mindeközben a hónapokig tartó kiképzés és tárgyalások után az első F-16-os vadászgépek, úgy tűnik, hogy már úton vannak Ukrajnába, és még a nyáron be fogják vetni őket. Moszkva korábban nukleáris fenyegetésnek nevezte az F-16-os gépek Ukrajnába küldését. A Fehér Ház a NATO-csúcson tette közzé azt a nyilatkozatot, amelyből kiderül, hogy holland és dán tisztviselők szerint az első F16-osok hamarosan bevetésre készek Ukrajnában. Ezek lesznek az első bevethető F16-osok Ukrajnában, abból a 85 harci repülőből, amelyeket Kijevnek eddig felajánlottak az orosz elleni küzdelemben. Zelenszkij legalább 18 hónapja lobbizik azért, hogy nyugati repülőgépek egészítsék ki a kicsi és elöregedett szovjet gyártmányú légierőt, amely nem ér fel az oroszok légi erejével. Zelenszkij kifejtette: hálás Dániának, Hollandiának és az Egyesült Államoknak, amiért gyakorlati lépésekkel is megerősítették a segítségnyújtást, és jelezte, hogy további adományokban bízik, hogy a célul kitűzött 130-as darabszámot elérjék.

Mind a 32 NATO-tagállam vezetője, így Magyarországról Orbán Viktor is, aláírt egy nyilatkozatot az ukrán NATO-tagság visszafordíthatatlanságáról. Dimitrij Medvegyev orosz exelnök-exminiszterelnök, a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője a washingtoni NATO-csúcson született nyilatkozatra reagálva viccelődött azon, hogy Ukrajna útja a NATO-ba kétféleképpen érhet véget: vagy Ukrajna, vagy a NATO eltűnik, esetleg mindkettő. Medvegyev rendszeresen fenyegeti atomháborúval a NATO-t, illetve az ország teljes elpusztításával Ukrajnát.

Moszkva arra a NATO-csúcson született döntésre is reagált, mely szerint az Egyesült Államok 2026-tól nagyobb hatótávolságú rakétákat telepít Németországba Oroszország elrettentése céljából. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a tervet Oroszország megfélemlítésére irányuló eszkalációs lépésnek nevezte, és kijelentette, hogy Oroszország katonai választ fog kidolgozni erre az új játszmára.