Orbán Viktor kínai útjának lehetséges céljai és következményei
Orbán Viktor miniszterelnök kínai látogatása, amelyet „békemissziónak” nevezett, továbbra is kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez milyen előnnyel járhat Magyarország számára, vagy hogyan járulhat hozzá az orosz agresszió megállításához.
A pekingi út során nem hangzott el semmiféle újdonság a kétoldalú kapcsolatok vagy az ukrajnai háború kapcsán; a felek ugyanazt mondták, mint korábban. Az utazás szervezése során a titoktartás és a szövetségesek előzetes tájékoztatásának elmulasztása is hasonlatos volt a korábbi moszkvai látogatáshoz. Az EU külpolitikájának irányítása nem tartozik a soros elnökség hatáskörébe, így az Unió szervei rosszallásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök kvázi az EU képviseletében érkezett Pekingbe. Az utazások sorrendje is figyelemre méltó, először Kijevbe látogatott, majd következett Moszkva és Peking. Az ukrán elnök külön megemlítette, hogy Magyarországot túl gyengének tartja ahhoz, hogy közvetítő szerepet játsszon a konfliktusban. A Kínai Népköztársaság továbbra is támogatja Oroszországot a konfliktusban, korlátozott módon is, ami fontos forrást jelent Moszkva számára az agresszió folytatásához. Az EU egyik képviselője szerint a katonai műveletek szempontjából fontos árucikkek 80 százalékát Kínából szerzi be Oroszország. Orbán Viktor szerint a háború lezárásának kulcsát Pekingben és Moszkvában kell keresni, de jelenleg egyik fél sem érdekelt ebben.
Orbán Viktor azonban új információkat hozott nyilvánosságra a kínai látogatásáról, amelyek szerint Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping arra számítanak, hogy még idén béketárgyalások kezdődhetnek Ukrajna és Oroszország között. A magyar miniszterelnök két bizalmas jelentésben, amit Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének és az uniós tagállamok vezetőinek küldött, önálló európai békekezdeményezést sürgetett, anélkül, hogy az Egyesült Államok lépésére várnának. Orbán elismerte, hogy beszélt Hszivel az amerikai elnökválasztás lehetséges forgatókönyveiről is, és egy ötletet is előterjesztett, miszerint az újonnan megválasztott amerikai elnöknek nyomást kellene kifejtenie, hogy még hivatalba lépése előtt gyors politikai eredményt mutasson fel, például egy tűzszünetet vagy gyors béketárgyalást. Hszi az Egyesült Államok és az EU politikáját háborús politikának tekinti, szemben a kínai békepolitikával, és Orbán felszólította az EU vezetőit, hogy kezdjenek párbeszédet Hszivel, aki önmagát „őszinte közvetítőnek” tekinti a konfliktusban.
A Politico hírlevele szerint az európai uniós tagállamok kihátrálhatnak Orbán Viktor ámokfutása miatt a magyar soros elnökség mögül. Az uniós fővárosokban kétféle megközelítés bontakozik ki arra nézve, hogyan kezeljék a világ körüli „békemisszióján” Vlagyimir Putyint és Hszi Csin-pinget is meglátogató soros elnököt: a „csendes kilépők” és a „túlteljesítők” stratégiája. A „csendes kilépők” szerint a tagországok jelentős politikusok helyett mostantól csak arctalan bürokratákat küldenének Budapestre, ami már egy Európai Tanács ülésen is megfigyelhető volt. A „túlteljesítők” pedig szívesen konfrontálódnak és bevetik az EU-s szerződéseket a magyar kormányfő ellen annak érdekében, hogy meghátrálásra kényszerítsék. Többek között azt akarják, hogy a jogi szolgálat mérlegelje a Tanács elnökségének külkapcsolatokban betöltött szerepét. Az Európai Bizottság nem képviseltette magát az elnökség első budapesti informális Tanács ülésén, és a bojkott ötlete egyre nagyobb lendületet kap.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely a független sajtót nem támadja meg, a múlt héten kiadott egy listát azokról a médiumokról, amikről úgy gondolja, hogy a nyugati háborús propagandát vagy az orosz állami narratívát terjesztik. A nyugati háborúpárti listára felkerült többek között a Telex, a 444, az RTL és a HVG, míg orosz propagandából csak két oldalra elegendőt találtak, a Magyar Jelent és az Orosz híreket nevezték meg terjesztőként. A kormányközeli média néhány tagja rendszeresen riogat atomháborúval, a harmadik világháború kitörésével, és gyakran szemlézik az orosz propagandaoldalakat is, például az Origo és a Magyar Nemzet esetében. Ezek csak egy 2-3 perces keresés eredményei, és egy átfogó, hosszabb távú elemzés során még több ilyet is lehetne találni.
Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter szerint egy fenntartható európai biztonsági architektúra nem valósítható meg Oroszország bevonása nélkül. Bóka szerint az EU-nak be kell vonnia Oroszországot, ha fenntartható biztonsági architektúrát akar felépíteni, és úgy véli, hogy teljes mértékben támogatni kell Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de egy fenntartható biztonsági architektúra nem lehetséges Oroszország diplomáciai csatornákon keresztüli bevonása nélkül. Bóka János Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor nem az EU nevében és képviseletében szervezte a "békemisszió" útjait, de utólag tájékoztatta a tagállamokat és az Európai Tanács elnökét is – bár ez nem kötelezettség.
Az EUrologus szerint a magyar kormány által hosszú ideje blokkolt Európai Békekeret 6,6 milliárd eurós összegének feloldásával kapcsolatos magyar álláspont is újraértékelődött. Bóka most azt mondta, hogy Magyarország szeretné látni először, hogy az EU milyen jövőt szán az Európai Békekeretnek, ami a pénz felszabadítását távolabbra tolhatja. Az EU-ügyi miniszter szerint az elnökség "jó kezdés", annak ellenére, hogy az Európai Bizottság nem képviseltette magát az elnökség első budapesti informális Tanács ülésén, és a bojkott ötlete egyre nagyobb lendületet kap.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi és kínai látogatásai komoly elégedetlenséget váltottak ki az Európai Unióban. Az uniós elnökség logójával ellátott diplomáciai útjai miatt Orbánt sokan azzal vádolják, hogy zavart kelt és hangsúlyozzák, hogy nem az EU álláspontját képviseli. Válaszlépésekre már készülnek, de politikai kommunikációs háborúba nem kezdene Brüsszel, inkább Magyarország elkaranténozása indulhat el – közölték EU-s tisztviselők és diplomaták a Portfolio-val. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke politikai hibának nevezte Orbán Viktor moszkvai látogatását, mivel meglátása szerint a magyar miniszterelnök olyan álláspontot mutatott be az EU soros elnökeként, amelyet az Európai Unió nemzeti vezetőinek túlnyomó többsége nem oszt, és világossá tette, hogy ez egy súlyos figyelmeztetés a magyar elnökségre nézve.
A feszültség tapintható az orosz elnöki találkozó óta Brüsszelben, és számos uniós tagállam tervezte, hogy elégedetlenségének hangot ad az uniós nagykövetek szerdai brüsszeli rendes találkozóján, és esetleg a héten Washingtonban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón is – értesült a Politico. A lapnak Orbán fellépését sokan „trollkodásnak és játszadozásnak” nevezték. Szijjártó Péter külügyminiszter „bürokratikusnak” minősítette a magyar soros elnöki tisztséggel kapcsolatos aggodalmakat, és kijelentette, hogy az orbáni delegáció nem használta az EU zászlaját a látogatás során, ezzel is jelezve, hogy nem az Unió képviseletében érkeztek.
Szijjártó Péter szerint Magyarország "esélyt lát a béke elérésére Ukrajnában" Donald Trump volt amerikai elnök esetleges visszatérése esetén. A külügyminiszter szerint Trump elnök lehet az, aki képes lenne tárgyalásra bírni a feleket, és korábban jelezte, hogy gyorsan véget vetne a háborúnak. Szijjártó szerint más nyugati vezetők nem akarják, vagy nem tudják őket összehozni, és Magyarország célja a háború befejezése béketárgyalások révén, amelyekben Oroszország és Ukrajna is részt vesz. Azonban Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontja ellentétben áll más NATO-vezetőkkel, köztük Joe Bidennel, akik szerint Kijevnek kell eldöntenie, mikor tárgyal a háború befejezéséről. Ukrajna azt mondja, hogy egy békemegállapodásban nem fog területeket feladni.
Szijjártó szerint Magyarország nem látja Oroszországot fenyegetésként a NATO vagy az Európai Unió tagjaira nézve, amit azzal indokol, hogy Oroszország vezetői "racionálisak", és nem kockáztatnának közvetlen konfliktust a Nyugattal. Az is biztosnak látszik, hogy nem mindenki követi a bojkottálás útját: például Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter a magyar elnökség alatt is részt vett egy budapesti ülésen.
