Az ESG-törvény hatása a magyar vállalatokra

Az ESG-törvény életbe lépésével új korszak kezdődik a magyar gazdaságban, amely alapvető változásokat követel meg a vállalatoktól. A törvény értelmében a vállalatoknak jelenteniük kell fenntarthatósági teljesítményüket, különben szankciókra és piaci hátrányokra számíthatnak.

Az ESG, azaz Environmental, Social, and Governance, egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási felelősségvállalását értékeli. Három fő pillére a környezetvédelem, a társadalmi felelősség és a vállalatirányítás, amelyek a vállalatok különböző aspektusait vizsgálják, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátását, a munkavállalók jólétét, vagy a vezetői összeférhetetlenségek kezelését.

A 2023. évi CVIII. törvény meghatározza az ESG minősítőket, tanácsadókat és tanúsítókat, akik különböző szerepkörökben segítik a vállalatokat az ESG követelmények teljesítésében. Az ESG minősítők a vállalatok fenntarthatósági adatok alapján történő értékelését végzik, míg az ESG tanácsadók a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésében nyújtanak segítséget, és az ESG tanúsítók az ESG beszámolók auditálását végzik.

Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője szerint a vállalatoknál jelenleg nagy hiány van az ESG-hez értő szakemberekből, és több évet fog igénybe venni, míg a szükséges tudás kialakul. A kereslet az ESG szakemberek iránt az utóbbi évben ugrásszerűen megnőtt, és a képzések, valamint a tanácsadó cégek segíthetnek a vállalatoknak a kezdeti nehézségeken átsegíteni.

Reguly Márta, a PwC HR tanácsadási csapatának vezetője rámutatott, hogy a vállalatoknál nem elég néhány specialistát felvenni, hanem a teljes szervezetet képezni kell az ESG témában. Hosszú távon szükség lesz önálló ESG specialista munkakörökre is, valamint a vállalatok többi szintjén és funkciójában is szükség lesz a fenntarthatósági tudásra.

A World Economic Forum 2023-as Future of Jobs riportja szerint az ESG-vel összefüggő tényezők jelentős növekedést fognak hozni a kapcsolódó munkakörökben, és a kínálatnál erősebb keresletet fognak generálni. Reguly Márta szerint az egyetemi képzések erősítése mellett a felnőttképzésre és a belső továbbképzésekre érdemes fókuszálni.

A Pensum Group már elkészítette a 2023-as évre vonatkozó ESG jelentését, amelyben kiemelik a hulladékgyűjtés szelektív voltát, a hulladék újrahasznosítását, az e-számlázást, valamint a társadalmi és munkavállalói szempontokat. A vállalat törekszik a vezetők közötti női arány növelésére és a munkavállalói élmény erősítésére.

A magyar ESG-ökoszisztéma három pillére a klímasemlegesség, a családbarát működés és a helyi munkaerő képzése lesz. Panyi Miklós miniszterhelyettes szerint új piac van kialakulóban, és az ESG lehetőséget nyújt egy nemzetgazdasági tudásbázis kialakítására is.

A PwC adatai szerint az ESG-szabványoknak megfelelő beruházások értéke 2026-ra globálisan eléri a 33,9 ezer milliárd dollárt, és ezek a beruházások hatékonyabbak lehetnek, mint a nem ESG-kompatibilisek. A PlanRadar szerint a digitális platformok jelentős előnyöket kínálnak az ESG-megfelelőség elérésében, és ez komoly lehetőséget jelent az építőipari vállalatok számára.

Összefoglalva, az ESG-törvény új szakmákat hoz létre, és növeli a különböző típusú szolgáltatók iránti igényt, miközben a vállalatoknak meg kell fizetniük ezeket a szolgáltatásokat. Az ESG-beruházások piaca és a finanszírozó alapok komoly potenciált jelentenek, de ehhez szükség van a megfelelő tanúsítványokra és azokra a bírákra, akik a vállalatokat értékelik.