A málna és társai megmentése Magyarországon

Magyarországon csökkent a bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben, pedig a fogyasztói és feldolgozóipari igény fennállna. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerint a klímaváltozás és a magas kézimunkaerő-igény miatt egyre kisebb területen foglalkoznak Magyarországon bogyós gyümölcsökkel.

A hazai termesztés háttérbe szorulása ellenére, az éghajlatváltozás ellenére is lenne lehetőség az ágazat fejlesztésére. Ehhez azonban új megközelítésre van szükség a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben és a termesztéstechnológiában. A modern technológiák, mint például a drónos permetezés vagy az adatalapú területválasztás, új lehetőségeket nyithatnak meg az ágazat számára.

Az idei évben a meleg tél és az enyhe tavasz hatására a legtöbb gyümölcsfajnál körülbelül 10-14 nappal a szokásosnál korábban kezdődött az idény, így a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is korábban érett. A NAK és a FruitVeB közepesen jó évjáratot várnak idén a bogyós gyümölcsök tekintetében.

A málna termesztése Magyarországon már csak elszórtan folyik, összefüggő nagyobb ültetvények ritkák. Nógrád és Heves vármegyékben, valamint Zala és Vas vármegyékben találhatók kisebb területek, ahol málnatermesztés zajlik, de ezek többsége a kiskertekre korlátozódik. A ribiszke-termesztés viszont jobb helyzetben van, mivel a gépesített betakarítás már kidolgozott, és nagyjából 1000 hektáron folyik a termesztése. A szedret 30-40 hektáron termesztik, ahol a hektáronkénti termésátlag 10-20 tonna között mozog. A köszméte termesztése jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, jelenleg alig éri el a 10 hektárt, de a termésmennyiségek az utóbbi öt évben 25-30 tonnát is elértek hektáronként.

Nógrád vármegye hagyományosan a bogyós gyümölcsök otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több része is alkalmas a bogyósok termesztésére.