A Vészlény – Egy boszorkányos családregény mélyrétegei

Végre a magyar olvasóközönség is megismerkedhet Emilia Hart boszorkányos családregényével, a Vészlénnyel, melyet az Alexandra Kiadó adott ki. A mű a női lét kihívásait és a férfiuralom elleni küzdelmet tárja az olvasó elé.

Három nő, öt évszázad és egy ősi titok köré szőtt történet bontakozik ki a lapokon. A regény több idősíkon mozog, és a különböző karakterek történetei egymást követik, de Emilia Hart ügyesen navigál a szereplők és események között, így az olvasó nem érzi magát elveszettnek a váltások során.

A könyv elejétől kezdve érezhető, hogy a három főhős, Kate, Violet és Altha élete összefonódik, és a különálló részek ellenére is koherens egészet alkotnak. A természethez való különleges vonzódásuk és hasonló problémáik révén a női karakterek sorsa összekapcsolódik.

A Vészlény mágikus realista elemeivel és történelmi hátterével egyaránt magával ragadó olvasmány. A természetközeli leírásokkal Hart közel hozza a történetet az olvasóhoz, aki így a cselekmény részesévé válhat.

A szerkezetileg jól felépített regény tartalmilag is megosztó lehet. A patriarchális társadalom ábrázolása és a nőkkel szembeni kegyetlenkedés bemutatása napjainkban is releváns téma. A könyv rávilágít, hogy a nőgyűlölet és az erőszak még mindig jelen van a társadalomban.

A történetben szereplő érzékeny témák és traumatikus jelenetek ellenére a női karakterek erőt és megnyugvást találnak a természethez és felmenőikhez fűződő kapcsolatokban. Nem állnak bosszút, hanem saját magukat múlják felül, ami egyfajta belső erőt és ellenállást sugall.

A férfi szereplők ábrázolása néha túlzónak és karikatúraszerűnek hat, ami csökkentheti az üzenet komolyságát. A mágikus elemek jelenléte pedig kérdésessé teheti, hogy a női karakterek valóban a saját erejükből képesek-e túllépni a nehézségeken.

Emilia Hart: Vészlény – Boszorkányok lányai egy összetett és gondolatébresztő mű, mely a női karakterek ellenállását és a természettel való kapcsolatukat helyezi előtérbe. A könyv 406 oldalon keresztül kalauzolja az olvasót a múlt és jelen női sorsok útvesztőjében.

Fordította: Kalapos Éva

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)