Új adókedvezmények, a bankszektor terhei és további kormányzati intézkedések
A kormány új rendeletet hozott, amely szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményeket vezet be a munkaerőpiacra lépők számára, miközben a Magyar Bankszövetség a kormányzati intézkedések terheit emeli ki.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva új rendeletet adott ki, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy bizonyos esetekben visszaigényeljék a szociális hozzájárulási adót, ezzel ösztönözve a foglalkoztatás növelését. Az új szabályok szerint a munkaerőpiacra lépők azok, akik az előző 365 napban legfeljebb 92 napig rendelkeztek biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal. Az első évben a munkáltatók az alkalmazottak bruttó bérére számított szocho teljes összegét igényelhetik vissza, a második év első hat hónapjában pedig az adómérték felét. A rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
A Magyar Bankszövetség szerint a bankszektor a háború miatt már így is jelentős terheket visel, és visszautasítja az extraprofitra tett vádakat. A szövetség hangsúlyozza, hogy a kormányzati intézkedések kiszámíthatatlansága korlátozza a hitelezési képességüket és gazdaságélénkítő szerepüket. A bankszövetség kiemeli, hogy a magyar bankszektor a kormány egyik legfontosabb partnere, és elkötelezett a gazdaságpolitika megvalósításában.
A kormány július 8-án bejelentette, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie a bankszektornak, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem szűnnek meg a különadók, sőt, a tranzakciós illetéket megemelik, és új terheket vezetnek be a devizaműveletekre. A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint ezek az intézkedések tovább növelik a határon átnyúló fintech szolgáltatók versenyelőnyét.
A kormányzati intézkedések között szerepel a gyermekvédelmi dolgozók pszichológiai alkalmassági vizsgálata is, amelyet a bicskei nevelőotthon esetei nyomán vezettek be. A vizsgálatok már folynak, és a kormány 1,7 milliárd forintot különített el erre a célra. A vizsgálatokat mind a munkába állás előtt, mind utána rendszeresen, szükség esetén soron kívül is végezni kell, beleértve személyiség- és képességteszteket, pszichológiai interjút, kompetenciavizsgálatot. A központi szintű alkalmasságvizsgálatot 2026-tól klinikai szakpszichológusnak kell végeznie, addig az egyszerű pszichológusi végzettség is elegendő.
A kormány továbbá visszamenőlegesen megemelte a szociális dolgozók két típusú pótlékát. A konzolidált szociális ágazati pótlékot 2023. január 1-ig, az egészségügyi kiegészítő pótlékot pedig 2023. március 1-ig emelték meg, amelyeket a júliusi juttatásokkal együtt fizetnek ki. A pótlékok összege a szolgálati időtől és a besorolástól függően változik, a szociális ágazati pótlék havi 20 000 és 307 000 forint között mozog, míg az egészségügyi dolgozók kiegészítő pótléka 60 000 és 579 000 forint közötti összeget tesz ki. Összesen 2,7 milliárd forintot különítettek el ezekre a kifizetésekre. Emellett 848 millió forintot biztosítottak a gondozásban élő gyerekek ruházati költségeinek további támogatására. A kormány jóváhagyta a donor anyatej literenkénti árának emelését is, 3 500 forintról 5 400 forintra, amely a jövő évtől lép érvénybe.
Emellett a közlekedési szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege is emelkedik. Augusztustól például a mobiltelefon kezében tartásáért kiszabható helyszíni bírság 13 ezer forintról 26 ezer forintra nő, míg az eljárásban megszabott bírság 26 ezer forintról 52 ezer forintra emelkedik. A közlekedési szabálytalanságokért kiszabható bírságok általános emelkedése a Magyar Közlönyben megjelent szabályozás része, amely részletesen tartalmazza a szabálysértési tételeket és az azokért kiszabható bírságokat. A szabálytalanságok között szerepel az illegális parkolás, amelyért korábban 15 600 forint volt a bírság, de augusztustól 31 200 forint lesz. A mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen történő parkolásért 65 000 forint helyett 156 000 forintot kell fizetni, az autópálya vészleállójában történő megállásért 32 500 forint helyett 65 000 forint a bírság, az útkereszteződéstől 5 méteren belüli megállásért 24 000 forint helyett 46 800 forintot, míg a gyalogátkelőhely közelében történő helytelen parkolásért 78 000 forintot kell fizetni a korábbi 39 600 forint helyett.
A hétfői Kormányinfón bejelentett változásokat közzétették a Magyar Közlönyben. A dokumentum tartalmazza a babaváró támogatásra és a multinacionális vállalatokra kivetett extraprofit adóra vonatkozó kormányrendelet módosításait, valamint az anti-háborús akcióterv határozatát.
A babaváró hitel esetében azok a párok, akik 2019 és 2021 között vették fel a hitelt és még nem született gyermekük, két évvel meghosszabbított határidőt kapnak, a gyermekvállalási határidőt 2026. július 1-ig tolják ki. A rendelet a bejelentés napján lép hatályba.
A Közlöny emellett tárgyalja a multinacionális vállalatokra kivetett extraprofit adók módosítását is, amely védelmi hozzájárulást ír elő azoknak, akik extraprofitot realizáltak. A rendelet, amely 2024. augusztus 1-jétől lép érvénybe, a bankszektorra, a multinacionális vállalatokra és az energiaipari cégekre vonatkozik.
Továbbá, az anti-háborús akcióterv határozata védelmi hozzájárulást ír elő azokban a szektorokban, ahol a háborús körülmények miatt extraprofit keletkezik, előírja a pártfinanszírozás átláthatóságát, a külföldi média támogatásának nyilvánosságra hozatalát a média termékeknél, és kötelezi a támogatást nyújtó szervezetet a támogatás visszafizetésére, ha az háborús propagandát szolgál. Az Igazságügyi Minisztert felkérték, hogy 2024. július 31-ig készítse elő a kapcsolódó jogszabály-módosításokat.
A kormányzati intézkedések részeként Oroszország is felkerült a Magyar Közlönyben közzétett "az adózási szempontból nem együttműködő államok" feketelistájára, amely az uniós előírásoknak megfelelően, az adóelkerülés elleni küzdelem hatékonyabbá tételére és a nemzetközi adózási normák betartásának ösztönzésére szolgál. Az új listán több klasszikus offshore adóparadicsom mellett Oroszország is szerepel, amely 2023 óta van rajta a listán a szankciók következtében. Az adózási szempontból nem együttműködő államok olyan országokat jelentenek, amelyek nem tartják be a nemzetközi adózási normákat és előírásokat, például nem biztosítják az információcserét vagy az adóelkerülés elleni intézkedéseket.
