Nemzeti konzultáció indulhat a szélenergiáról!

Ne lehessen szélerőműveket telepíteni erdőkben, vízfelületeken és azok 250 méteres védőzónájában, akkor sem, ha nem részei az ökológiai, vagy egyéb védelmi területnek - javasolja az Energiaklub összefoglaló tanulmányában.

Magyarországon több mint egy évtizede nem épültek új szélerőművek, miután a 2010-es években a kormány úgy alakította át a szabályozást, hogy az a gyakorlatban lehetetlenné tette a turbinák telepítését. A szabályozás elsősorban település(kép)-, illetve tájvédelmi alapon állított nemzetközi összevetésben példátlanul szigorú, teljesíthetetlen feltételeket a befektetők elé. Közben világszerte folyamatosan épültek az új, egyre hatékonyabb szélerőművek, amelyek a villamosenergia-rendszer egyensúlyával kapcsolatos szempontokat is figyelembe vették. Az új szélerőművek tömeges telepítése és hálózatra kapcsolása a villamosenergia-rendszer fejlesztését is feltételezi, ugyanakkor a szélenergia alkalmazása jól kiegészíti a naperőművi-termelést, és kiegyenlítettebb energiamixet eredményez.

A kormány által európai uniós kötelezettségként elkészített Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első verziója még a mintegy 330 MW-nyi hazai szélerőművi kapacitás leépítésével számolt 2030-ig, majd a végleges változat már a kapacitás szinten tartását célozta meg. Az energiaválság hatására a szélenergiával kapcsolatos kormányzati politikában fordulat állt be, és Lantos Csaba már egyértelműen a szélenergia nagyobb mértékű hazai kiaknázására irányuló elképzelésekkel kezdte meg tevékenységét 2022 december 1-jén az újonnan létrehozott Energiaügyi Minisztérium vezetőjeként.

Az új magyar szélenergia szabályozás keret- és feltételrendszerének 2023 decemberében kihirdetett első módosító rendelete jelentős változásokat hozott a szélturbinák telepítésére vonatkozó jogszabályokban. A szabályozás ugyan a korábban a HET-ben ígértekhez képest 9 hónapos csúszással történt meg, továbbá a társadalmi konzultáció keretén belül a rendelet véleményezését csak 2023. december 21-ig lehetett megtenni, amely időkeret nem érte el a törvény által megadott minimum 8 napot, ezzel együtt egyebek mellett a 12 kilométeres védőtávolságot eltörölték, és a szélerőművek telepítését megkönnyítő feltételrendszerét alakították ki.

A szabályozás legfontosabb elemei között szerepel, hogy a települések 12 000 méteres védőtávolsága 700 méterre csökkent, és megszűnik a körülményes pályázati rendszer, amelyben eddig csak a kormány által kiírt pályázat útján lehetett volna szélerőműveket építeni. A kormány nem korlátozza rendeletben az egy évben kiadható szélerőmű engedélyek számát és a szélerőművek teljesítményét. Szélerőmű engedélyeztetéséhez nem kell megegyezni az erőmű környékének ingatlantulajdonosaival és nem kell nekik kártalanítást fizetni.

Az Energiaklub javaslatai között szerepel, hogy a 700 méteres védőövezetnél ne legyen kivétel az olyan ipari terület, ahol van kiemelt beruházás, és minden esetben tartsák be a 700 méteres korlátozást. Ne lehessen szélerőművet telepíteni az ökológiai hálózat 500 méteres védőzónájában, és ne lehessen szélerőműveket telepíteni erdőkben, vízfelületeken, és azok 250 méteres védőzónájában. A kormány mindössze 1 GW szélenergia beépített teljesítményt tervez 2030-ra, de ennek legalább 4-szeresére lenne szükség.

A tanulmány szerint a magasépítmények telepítésére alkalmas övezetek kijelölésének önkormányzatok számára bevezetett lehetőségére vonatkozóan is található módosító javaslata. A döntéshozók az új jogszabályok elfogadása előtt a törvényeknek megfelelően biztosítsák a megfelelő véleményalkotási lehetőséget a szakmai érintettek és a társadalom számára.

A rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások odaítélését célzó, 2023 novemberében indult második hazai közzétételi eljárásban több mint 2500 MW-nyi szélerőmű beruházási tervek érkeztek be a befektetőktől. Az energiastratégiai céllal összhangban ebből legalább 670 MW-nak kell felcsatlakoznia az erre a célra Északnyugat-Magyarországon, várhatóan Győr környékén kijelölendő zónában.

Magyarország 330 MW-os telepített szélerőművi kapacitásával az uniós országok listájának vége felé helyezkedik el. Kutatások szerint technikailag az ország teljes villamosenergia-szükségletének a többszörösét is kitermelheténk szélenergiából. Az Energiaklub, illetve a Regionális Energiakutató Központ (REKK) szerint a jelenlegi kapacitás tízszerese mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak.