A törpemalacok nem kötődnek gazdájukhoz, mint a kutyák

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói szerint a törpemalacok, bár szeretik gazdáikat, nem mutatnak kötődési viselkedést, ellentétben a kutyákkal.

Az emberi környezetben szocializált törpemalacokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kutyákhoz hasonló kötődés, amely az anya és gyermek kapcsolatára jellemző, nem alakul ki a törpemalacok és gazdáik között. Az etológusok szerint a kutyák és gazdáik közötti kapcsolat funkciójában hasonlít az anya és kisgyermeke közötti viszonyhoz, de ez a törpemalacok esetében nem figyelhető meg.

Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa szerint a kutyák kötődése a gazdájukhoz jól dokumentált, de más állatfajok esetében ez a jelenség nem egyértelmű. A törpemalacok szociális viselkedése és csoportban élő természete miatt jó összehasonlítási alapot nyújtanak a kutyákkal, különösen, mivel emberi családokban hasonló szerepet tölthetnek be.

A kutatók szerint a kötődés meghatározásához objektív kritériumoknak kell megfelelni, mint például a biztonságos menedékként való funkció a veszély vagy az új környezet felfedezése során. A törpemalacok azonban az "Idegen Helyzet Teszt" során nem mutattak kötődési viselkedést, míg a kutyák megfeleltek a kötődési kritériumoknak.

Gábor Anna, a tanulmány első szerzője szerint a háziasítás és az emberrel való korai érintkezés nem garantálja a kötődési rendszer kialakulását a társállatokban. A kutyák esetében a háziasítási folyamat egyedi jellege és az emberrel való együttműködésre irányuló szelekció lehet a kötődés kialakulásának kulcsa.

Az ELTE kutatói továbbá családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját is összehasonlították. A kutatás során megfigyelték, hogy mindkét faj egyedei különbséget tettek a sírás és a dúdolás között, azonban a kutyák érzelmi állapotukat az általuk hallott emberi hangadáshoz igazították, és több hangadással válaszoltak a sírásra, mint a dúdolásra. Ezzel szemben a családi törpemalacok a semlegesebb dúdolás hallatán erősen izgatottabb és negatívabb érzelmi állapotba kerültek.

Eredményeik arra utalnak, hogy bizonyos emberi hangok érzelmi tartalmának dekódolása, különösen azoké, amelyeknek nincs konzervatív akusztikai struktúrájuk, és amelyeket esetleg kevésbé jelentősek az állatok számára, mint például a dúdolás, kihívást jelenthet néhány háziállatfaj számára. Lehoczki Fanni, az ELTE Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa szerint a kutyák különösen fogékonyak lehetnek a különböző töltetű emberi érzelmekre, még a szokatlanabbakra is.

A kutatás eredményei a Scientific Reports folyóirat 2024 júliusi számában, valamint az Animal Behaviour folyóiratban jelentek meg.