Orbánék Patrióták Európáért frakciója vezető pozíciókra pályázhat az EP-ben, de Orbán csak szeptemberben szólalhat fel az alakuló ülésen

Egyre inkább látszik, hogy az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció, melyet Orbán Viktor miniszterelnök is támogatott, és amely Marine Le Pen Nemzeti Frontjának csatlakozásával a harmadik legnagyobb csoporttá nőtte ki magát, fontos vezetői pozíciókat szerezhet meg, bár Orbán Viktor várhatóan csak szeptemberben mondhat beszédet az EP első plenáris ülésén.

Az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció, amelynek létrejöttében Orbán Viktor is jelentős szerepet játszott, Marine Le Pen Nemzeti Frontjának csatlakozásával vált a harmadik legnagyobb erővé. Ennek köszönhetően felmerült a lehetőség, hogy a frakció tagjai kulcsfontosságú vezetői pozíciókat – mint bizottsági elnöki és alelnöki helyeket – tölthetnek be az Európai Parlamentben.

A Nemzeti Front képviselői, akik csatlakoztak a Patrióták Európáért frakcióhoz, átvették a vezetést a szélsőjobboldali képviselők között az Európai Parlamentben. Ugyanakkor az EP-t irányító nagykoalíció – amely az Európai Néppártot (EPP), a Szocialistákat és Demokratákat (S&D), a Centristákat (Renew) és a Zöldeket foglalja magában – még mindig vitatja, hogy a frakció tagjai megkapják-e a számuknak megfelelő vezetői pozíciókat, vagy fennmaradjon-e a csoport "csendes elszigetelése" az Európai Parlamentben.

Orbán Viktor, aki a magyar kormány július 1-jén átvett soros uniós elnökségének programját szokta bemutatni az EP-ben, a júliusi plenáris ülésen nem szólalhat fel, mert az Elnökök Konferenciája nem talált helyet a napirendben a beszédének. A hagyományok szerint az Európai Tanács soros elnökségét átvevő tagállam miniszterelnöke felszólal az Európai Parlamentben, és ismerteti az elnökség hat hónapjára tervezett programot, de a parlament menetrendjében akkor nincs hely erre, mert az új parlamentnek az elnök és tizennégy alelnök megválasztásával kell megalakulnia, amihez szabaddá kellett tenni a keddet és a szerdát. A csütörtöki napot Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki tisztségének újbóli betöltéséről szóló megerősítő szavazásra tartják fenn, és a péntek - ami elméletileg rendelkezésre áll - pedig Orbán Viktornak nem alkalmas. Elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban lesz megoldás, de nem valószínű, hogy a magyar elnökség szóhoz jut szeptember előtt.

Orbán Viktor korábban többször is felszólalt a magyar jogállamisági ügyek miatt a plenáris üléseken, de az elmúlt néhány évből nem volt arra példa, hogy megjelenjen rajtuk. 2018-ban még ott volt plenárison, 2019 januárjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már arról beszélt a következő ilyen vita előtt: nem vesznek részt a testület színjátékán. A magyar kormányfő idén áprilisban ugyan beszélt az EP épületében, de Brüsszelben, egy frakciórendezvényen.

A testület korábban kétszer is megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány alkalmas lenne a soros elnökségre. Először az Európai Bizottság soros elnökségnél tett szokásos látogatását is időpont-egyeztetési nehézségek miatt halasztották. A testület Orbán moszkvai útja után viszont közölte, hogy az „komolyan megkérdőjelezi” a vizitet. A többi tagállam kormánya szerdán vonja kérdőre a magyart, amiért egyesek szerint összemosta a „békemissziókat” a soros elnökséggel, holott kifelé egyáltalán nem képviselheti az EU-t.