Orbán Viktor szerint Putyin hajlandó lenne megfontolni a tűzszünetet
Orbán Viktor, a moszkvai látogatása után, levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben beszámolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásairól.
A miniszterelnök pénteken érkezett Moszkvába, és a látogatásáról készült videóinterjúban is nyilatkozott. A Jevropejszka Pravda ukrán lap szerint Orbán Viktor a levélben hangsúlyozta, hogy nem képviselte az Európai Tanács vagy az Európai Unió álláspontját, és az ellenkező állításokat alaptalannak nevezte. A Meduza szerint a levélben Orbán leszögezi, hogy a kijevi és a moszkvai útján nem az egész EU nevében beszélt, ő csak szerette volna megismerni a harcoló felek álláspontját.
A levélben Orbán Viktor azt írta, hogy Putyin elnök hozzáállása a frontvonalbeli helyzethez jelentősen eltér az ukrán elnök, Zelenszkij értelmezésétől. Putyin nem említette az orosz veszteségeket, az ukrán veszteségeket pedig 40-50 ezer katonára becsülte havonta, ami az elmúlt hetekben még tovább nőtt. Zelenszkij idén februárban úgy nyilatkozott, 2023-ban 31 ezer ukrán katona halt meg a fronton, míg amerikai források 70 ezer halottról és 120 ezer sebesültről tudnak.
Putyin állítólag meglepődött azon, hogy Zelenszkij elutasította az ideiglenes tűzszünetre vonatkozó javaslatot. Ugyanakkor a moszkvai és a kijevi vezetők is ugyanattól tartanak: hogy egy bármiféle tűzszüneti megállapodást az erői átcsoportosítására használna fel a másik fél.
Orbán Viktor szerint az orosz elnök hajlandó lenne megfontolni egy olyan tűzszünetet, amely nem szolgálná az ukrán erők átcsoportosítását és átszervezését. Hozzátette, hogy Oroszország csak az Isztambulban 2022 áprilisában elfogadott feltételekhez hajlandó hozzájárulni, különösen az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákat meghatározó dokumentum ötödik pontjához. Putyin továbbá kijelentette Orbánnak, hogy továbbra is elkötelezett a 2022 márciusában megállapított előzetes békefeltételek mellett; ezek Ukrajna biztonsági garanciát, Kijev semlegességi ígéretét és Moszkva katonai segítségnyújtásra vonatkozó vétójogát tartalmazták.
A levél szerint Moszkva kész a véleménycserére a Kína és Brazília által felvetett békejavaslattal kapcsolatban is, amely nem ragaszkodna Ukrajna területi integritásához és szuverenitásához. Orbán Viktor kiemelte, hogy Európának békére van szüksége, és hogy a békekötés esélye csökken a diplomáciai csatornák elzáródása és a közvetlen párbeszéd hiánya miatt.
Orbán Viktor figyelmeztetett, hogy az ellenségeskedések fokozódása és az emberi áldozatok számának gyors növekedése miatt fogy az idő, és ha nem sikerül megállítani ezt a folyamatot, akkor a következő két hónapban drámai veszteségeknek és katonai eseményeknek lehetünk tanúi a fronton. A levél végén felvetette, hogy az Egyesült Államok a közelgő választási kampány miatt nem lesz képes vezető szerepet vállalni, ezért egy európai kezdeményezés elindítását javasolta a stratégiai autonómia jegyében.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán is megszólalt a kijevi gyerekkórház elleni támadás kapcsán, amelyet "tragikus és szörnyű támadásnak" nevezett, és hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború kegyetlensége szintet lépett. A támadásban legkevesebb 27-en haltak meg, a sérültek száma száz felett van. A miniszterelnök szerint a növekvő háborús szenvedés arra kellene sarkallja a világhatalmakat, hogy feladják a háborúpárti politikát, és helyette egy békepárti politikával elvezessék Oroszországot és Ukrajnát a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz.
Orbán Viktor a levélben arról is beszámolt, hogy az oroszok és az ukránok csak olyan béketárgyalásokban vennének részt, ahol a másik fél is jelen van, és hogy Putyin egy esetleges fegyverszünet, vagy béketárgyalás kiindulási alapjaként két dokumentumot jelölt meg. Az első a 2022-es isztambuli egyezménytervezet, amelyik tartós semlegességet írt volna elő Ukrajna számára, ugyanakkor biztonsági garanciákat is kínált mellé. A másik fontos dokumentum a Kína és Brazília által az ukrán válság rendezésére összeállított terv, és amelyet az oroszok egyelőre mérlegelnek. Orbán végül arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Uniónak saját békekezdeményezést kellene indítania, mivel Amerikában jelenleg mindenkit a választások kötnek le.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerint azonban Magyarország nem lehet békeközvetítő, mivel béketárgyalásokat csak az oroszoknál jóval erősebb hadsereggel rendelkező országok szervezhetnek. Zelenszkij szerint csak az Egyesült Államok, Kína, vagy az egész EU képes erre a közvetítő misszióra. Kijev nyitott más országok békejavaslataira, de azoknak igazodniuk kell az ukránok elképzeléseihez, hogy elfogadhatóak legyenek, ezek közül a legfontosabb az ország területi integritásának a megőrzése.
Orbán Viktor kedden posztolt a kijevi támadásról, de ebben a bucsai mészárláshoz hasonlóan nem említette meg, hogy ismét Oroszország volt az agresszor, helyette viszont a "békemissziója" fontosságát hangsúlyozta. Pottyondy Edina, humorista és influenszer, Instagram posztjában kritizálta a miniszterelnököt, mondván: "szégyen, hogy ez az utolsó szarházi vezeti az országunkat" a kijevi gyermekkórházat ért orosz csapás után.
Az orosz–ukrán konfliktus fejleményeit továbbra is figyelemmel kísérjük.
