Magyarország, mint geotermikus nagyhatalom? – Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Az utóbbi hetekben több energetikai szakértő is hangsúlyozta, hogy a geotermikus nagyhatalmi státusz megőrzéséhez nélkülözhetetlen a kormányzati szerepvállalás, bár ez a státusz már inkább csak emléknek tekinthető.

A geotermikus energia megújuló és időjárás független forrás, amely képes a nap 24 órájában egyenletes energiatermelésre, ellentétben a nap- és szélenergiával, amelyek szakaszolt teljesítményre képesek. Magyarországon a geotermia főként a hőellátásban játszhat domináns szerepet. A geotermikus projektek magas kezdeti tőkeigényűek, de hosszú élettartam és alacsony működési költség jellemzi őket, amit a hazai iparág közel 150 éves tapasztalata is alátámaszt. A Nemzeti Földhő Stratégia 2030-ra a geotermikus energia hazai felhasználásának megduplázását tűzi ki célul, ami a jelenlegi helyzetben ambiciózus vállalásnak tűnik, tekintettel arra, hogy a jelenlegi termelési szint megtartása is kihívást jelent. A problémát súlyosbítja, hogy 2027 decemberétől az EU Vízkeret Irányelve értelmében a lefűtött termálvíz nem engedhető felszíni vízfolyásba, ami a visszasajtolás nélkül üzemelő kutakat érinti. Jelenleg a termálkutak fele hasznosítja energetikailag a vizet, de a visszasajtoló kutak aránya alacsony, és a meglévőknek is csak fele működik valóban visszasajtolóként. A régi rendszerekhez több mint 400 visszasajtoló kút fúrására lenne szükség, de a kormányzati szándék ezen a téren nem látszik egyértelműnek.

A visszasajtolás problémája

A geotermikus energia csak visszasajtolás árán tartható megújuló, hiszen visszapótlás nélkül a nyomásszint csökken, a kitermelés drágul, és károsodik a helyi élővilág. A visszasajtoló kutakat csak olyan geológiai környezetben lehet gazdaságosan létesíteni, amely képes elnyelni a kitermelt vizet. Magyarországon jelenleg nincs elfogadott metodika a homokkőbe történő visszasajtolásra, csak ajánlások léteznek. A mezőgazdasági hasznosítók gyakran kerülik el a visszasajtolással járó többletfeladatokat. Európában általános gyakorlat a visszasajtolás, de Magyarországon ez még vita tárgya. A vízgazdálkodásról szóló törvény és egy kormányrendelet többször is halasztotta a visszasajtolási kötelezettség hatálybalépését, jelenleg 2027. év végéig. A mezőgazdasági termelők erős lobbijukkal kivételezést értek el a törvény alól. A Földhő Stratégia is korlátozó tényezőként említi a visszasajtolás hiányát, és a kutatások támogatását javasolja megoldásként.

Mi lehet a megoldás?

A megoldások között szerepel az összes termálkút felszerelése vízhozam- és hőfok-mérővel, a visszasajtolás módszertanának kidolgozása, a jogszabályok és műszaki előírások módosítása, a büntetési tételek emelése, egy pénzügyi alap létrehozása, valamint egy szakértői-tanácsadó hálózat létrehozása. Emellett szükség lenne a kutatás-fejlesztési alap létrehozására és a jogi keretrendszer harmonizálására. Az állam jelenlegi piaci beavatkozásai nem a koordinációra irányulnak, ami szükséges lenne. A geotermikus szektor széttagoltsága is problémát jelent, több minisztérium és hatóság felelős különböző területekért, ami a hatékony döntéshozatalt akadályozza. A koherens, átlátható rendszer hiánya miatt a geotermikus nagyhatalmi státuszunk fenntartása kérdésessé válik.