Vendégmunkások foglalkoztatása: új szabályok és listák
A magyar kormány új rendelete alapján meghatározta, hogy mely országokból érkező vendégmunkások foglalkoztathatóak Magyarországon. A Nemzeti Kártya és az általános vendégmunkás-tartózkodási engedély révén több ország állampolgárai számára nyílik meg a lehetőség a munkavállalásra.
A Magyar Közlönyben közzétett információk szerint a Nemzeti Kártya lehetővé teszi a száznyolcvan napon belüli kilencven napot meghaladó, de legfeljebb két évig tartó tartózkodást Magyarországon. Ez a lehetőség a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatásra, valamint a gazdasági társaságok tulajdonosai és vezető tisztségviselői számára is érvényes, amennyiben tényleges munkát végeznek.
A Nemzeti Kártyával foglalkoztatható országok listája a következőket tartalmazza:
- Bosznia-Hercegovina
- Észak-macedón Köztársaság
- Belarusz Köztársaság (Fehéroroszország hivatalos neve)
- Moldova
- Montenegrói Köztársaság
- Oroszországi Föderáció
- Szerbia
- Ukrajna
Ezen országok közül Moldova, Szerbia és Ukrajna újonnan kerültek fel a listára. A Nemzeti Kártya alkalmanként legfeljebb három évvel hosszabbítható meg.
Az általános vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható országok köre is kibővült. Az engedélyezett országok a következők:
- Fülöp-szigetek
- Indonéz Köztársaság
- Kazah Köztársaság (Kazahsztán hivatalos neve)
- Mongólia
- Vietnámi Szocialista Köztársaság
- Brazil Szövetségi Köztársaság
- Georgia (azaz Grúzia)
- Kirgiz Köztársaság
- Venezuelai Bolivári Köztársaság
- Kolumbiai Köztársaság
A Nemzetgazdasági Minisztérium év elején jelentette be, hogy 2024-ben a tavaly elfogadott vendégmunkás-törvény alapján összességében 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.
A pénzügyminiszter döntése értelmében meghatározásra kerültek azok az országok, amelyeket „adózási szempontból nem együttműködőnek” tekintenek. Ezen a listán több kis karibi és távoli állam mellett Oroszország is szerepel.
A kormány érvelése szerint a rendeletek célja, hogy könnyítsék a munkaerőhiánnyal küzdő szektorok helyzetét, és biztosítsák, hogy a szükséges dolgozói állomány rendelkezésre álljon. Ugyanakkor a kormány folyamatosan ellenőrzi és szükség esetén módosítja a listákat, hogy azok megfeleljenek a munkaerőpiac aktuális igényeinek. Az új rendelet, melyet Orbán Viktor miniszterelnök írt alá, hétfőtől hatályos.
A parlament még decemberben fogadta el azt a javaslatot, ami az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait írja át. A „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról” szóló törvényre azért volt szükség, mert a 2007-ben hozott rendelkezések még a migrációs hullámok előtt születtek, legalábbis ezzel az indoklással nyújtotta be a kormány a javaslatot az Országgyűlésnek. Az elfogadott módosítás szerint a korábbi szabályozásban a befogadás volt az irányadó: „a külföldi részéről megnyilvánuló jogellenesség esetén is elsősorban a jogok garantálása” volt az elsődleges szempont. Ezzel szemben a mostani törvény a „jogszerű magatartás kikényszerítését” helyezi előtérbe.
A vendégmunkások érkezése a kormány újraiparosítási stratégiájával is összefügg: a kormány szerint az ország úgy tud majd nagyot fejlődni, hogy az akkumulátorgyártás egyik európai központja lesz. Ez az iparág rengeteg képzetlen munkást szív fel, de mivel ennyi ember nem áll rendelkezésre Magyarországon, muszáj a gyárakban vendégmunkásokat is foglalkoztatni.
