Hatnapos munkahét Görögországban
Görögországban bizonyos vállalatok számára hatnapos munkahetet vezettek be július elejétől, amelyet a legnagyobb ellenzéki párt, a Sziriza, elfogadhatatlannak és az ország szégyenének tart. Voula Kehaíja, a Sziriza szóvivője a Szkai TV-ben nyilatkozva kritizálta a kormány lépését, amely szerinte Görögországot nevetség tárgyává teszi külföldön.
A hatnapos munkahét bevezetése csak bizonyos, a hét minden napján és a nap 24 órájában működő vállalatokat érint. Pavlosz Marinakisz kormányszóvivő a Facebookon hangsúlyozta, hogy az intézkedés csak "nagyon kis számú" vállalatot érint, és a görögök többsége továbbra is ötnapos munkahetet tart. Azonban a kiválasztott ipari és feldolgozóipari létesítmények, valamint a 24/7 szolgáltatást nyújtó vállalkozások jogosultak a munkahét öt napon túli meghosszabbítására.
Az Új Demokrácia kormánypárt szerint a hatnapos munkahét bevezetésével az idegenforgalomban és a vendéglátásban a feketefoglalkoztatás ellen kívánnak fellépni. Az intézkedés eredményeként a munkavállalók a hatodik munkanapért legalább 40 százalékkal magasabb munkabért kapnak. A munkavállalók a hatodik munkanap után 40 százalékos bérpótlékot kapnak, még többet, ha ez a plusz nap éppen vasárnapra vagy ünnepnapra esik.
Az Eurostat adatai alapján Görögországban már így is hosszabb a heti munkaidő az európai átlagnál: tavaly az Európai Unióban itt volt a leghosszabb a munkahét, átlagosan 39,8 órával. Ugyanakkor a görögök termelékenysége elmarad az uniós átlagtól. Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa szerint a hosszabb munkaidő gyakorlatilag rontja a munka és magánélet közötti egyensúly kialakításának lehetőségét, és nem támogatja a gyermekvállalást.
A kormány szerint a kezdeményezést a népességfogyás és a szakképzett munkaerőhiány kettős veszélye tette szükségessé. Becslések szerint a görög adósságválság nyomán 2009 óta mintegy 500 ezer, többnyire fiatal, képzett görög hagyta el az országot. Czeczeli Vivien szerint azonban a demográfiai változásokat illetően az intézkedés nehezen tudja megoldani a kialakult problémákat, és csak átmeneti, tüneti jellegű kezelést tud nyújtani.
A görög kormány reményei szerint a törvénymódosítás alkalmas lehet arra is, hogy visszaszorítsa a be nem jelentett foglalkoztatottságot az országban. Czeczeli Vivien szerint nagyobb szerepe lehet az intézkedésnek a feketepiac háttérbe szorításában, a munkaerőpiac fehérítésében. A magasabb jövedelmi szintek magasabb munkabért terhelő adóbefizetéseket jelenthetnek, ami pedig a költségvetési helyzetet is javíthatja. Azonban, ha a munkavállalók a magasabb jövedelmi szintjük miatt magasabb adózási sávba kerülnek, még az is előfordulhat, hogy a ledolgozott munkaórák számának növekedése végső soron nem generál többletjövedelmet.
A görög munkanélküliségi ráta 2008 közepén kezdett emelkedni, és a 2008 júliusi 7,5 százalékról 2013 júliusára 28,2 százalékos szintre jutott el. Ettől kezdve fokozatosan csökkenő pályára állt, ám idén májusban még mindig 10,6 százalékos értékről számolt be a görög statisztikai hivatal. Czeczeli Vivien szerint a hatnapos munkahét bevezetése nehezíti a munkába lépést, ha a munkát a már meglévő munkaerőállomány végzi el és emiatt nincs szükség új beléptetésekre. A görög munkaerőpiacon a problémák sokkal mélyebben gyökereznek: például alacsonyak a bérek, eltérések figyelhetők meg az álláslehetőségek és képzettségek terén.
Miközben a görög munkaerőpiac kihívásaival küzdenek, egy magyar rendőr és ápoló pozitív példát mutatott a görög szigeten, Korfun. Rácz Lajos őrmester és sógora, Acsádi Miklós ápoló a szabadságukat töltve mentettek meg egy sérült férfit, aki a tengerben kapálódzott vérző fejjel. A Hajdú-Bihar vármegyei rendőrség Facebook-oldalán osztotta meg a hírt, hogy a két férfi a bajbajutott segítségére sietett, és sikeresen a partra hozta, ahol elsősegélyben részesítették, amíg a mentők megérkeztek.
