Az MNB inflációs jelentése: Aggodalomra okot adó jelek

Az infláció mérséklődése ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint továbbra is vannak aggasztó jelek. A májusi 4%-os inflációs rátát követően júniusban 3,7%-ra csökkent az infláció, de az alapfolyamatok nem mutatnak jelentős javulást.

A májusi adatok után a júniusi inflációs mérséklődés első pillantásra pozitívumként tűnhet, azonban az MNB értékelése szerint a csökkenés mögött számos egyedi tényező húzódik meg, és az alapfolyamatok nem mutatnak érdemi mérséklődést. A jegybank által kiadott maginflációs mutatók hasonlóan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataihoz, a dezinfláció megtorpanását jelzik.

A feldolgozott élelmiszerek nélküli maginfláció júniusi havi szintje ugyanakkora maradt, mint az előző év azonos időszakában, ami jóval magasabb az inflációs célt hosszú ideig tartó árstabil időszakokban megfigyelt értékeknél.

A piaci szolgáltatások terén is hasonló a helyzet: a júniusi havi drágulás mértéke megegyezik a tavalyival, és több mint kétszerese annak, amit a 2020 előtti időszakban tapasztaltunk. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a jegybanknak továbbra is oka van az aggodalomra az inflációs nyomásokkal kapcsolatban.

Az egészségügyi helyzet is aggasztó

Az MNB versenyképességi jelentése szerint az egészség a nemzeti vagyon része, és az országok legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. Magyarország az egészséges társadalom területén 39,3 ponttal a 26. helyezést érte el a 27 uniós tagállam között 2023-ban, csak Romániában rosszabb a helyzet. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a gazdaságnak.

A krónikus betegségek rangsorában a magasvérnyomás-betegség, az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és az asztma jelentős számú megbetegedést okoz a felnőtt lakosság körében. Az ischaemiás szívbetegség előfordulása 2001 és 2015 között növekvő tendenciát mutatott, 76 százalékkal nőtt, ugyanakkor 2015 és 2021 között 7 százalékkal csökkent. A cukorbetegség előfordulásának gyakorisága két évtized alatt 2,4-szeresére nőtt, míg az asztmás megbetegedésre vonatkozó arányszám 2001 óta 3,8-szeresére nőtt.

Az iskoláskorúak körében a vezető betegségek közé tartozik a lúdtalp, a rosszul látás, az elhízás és a tartási rendellenességek, valamint az asztma és a magas vérnyomás is a közepes gyakoriságú megbetegedések közé tartoznak.

Gyógyszerköltés és egészségügyi adatok

Tavaly több mint ezer milliárd forintot tett ki a teljes gyógyszerköltés, ami egy év alatt több mint 11 százalékos növekedést jelent. A KSH tanulmány szerint 2022-ben a felnőtt lakosság túlnyomó többsége - 90 százaléka - elégedett volt egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. De az egészségét jónak vagy nagyon jónak csupán 63 százalék ítélte, és ez az arány 2021-hez képest 1,6 százalékpontos csökkenést mutat. A férfiak pozitívabban vélekednek saját egészségükről, noha a halálozási adatok és az egészségmagatartás vizsgálatából adódó eredmények is arra utalnak, hogy a nők alapvetően többet törődnek egészségükkel, és inkább élnek kockázatkerülő módon.

Az alkoholbetegek száma is aggasztó, az önbevallásra épülő adatok szerint 2019-ben a felnőtt magyar lakosság 5,2 százaléka tartozott a nagyivók közé, de Zacher Gábor toxikológus szerint az alkoholisták száma 900 ezerre is tehető. Az egészségi állapot és a krónikus betegségek terén mutatott rossz eredmények mellett Magyarország az európai unióban első helyen áll a rákhalálozásban, bár a férfiaknál 11 százalékkal, a nőknél pedig 6 százalékkal javultak a rákhalálozási adatok.

A lakásbiztosítások piacának változásai

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb elemzése szerint a márciusi lakásbiztosítási kampány hatására javult a lakásbiztosítások ár-érték aránya. Egy átlagos lakásbiztosítás éves díja 5 százalékkal 59 ezer forintra emelkedett, míg a biztosított négyzetméterár 7 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a kampány hatására csökkenhetett az alulbiztosítottság.

Az MNB Lakásbiztosítás-indexe a fogyasztók és a közvélemény tájékoztatását szolgálja az otthonbiztosítások díjainak alakulásáról. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 49 ezer forintra csökkent, az online alkuszoknál 10 értékesített szerződésből 3 MFO.

A fővárosi és nem budapesti szerződések átlagdíja 2024 áprilisában 56 460 forintról 59 266 forintra nőtt, ami 5 százalékos emelkedést jelez az év első harmadában. Az MNB adatai szerint a koncentrált kampány hatására a biztosítók 85 százalékának bővült az állománya, az öt vezető piaci társaság lakott ingatlanokra vonatkozó koncentrációja pedig közel 1 százalékkal csökkent. Az április végi éves díjtömeg alapján 6 százalékkal bővült a piac, s élénkült a verseny.

Az MNB az idei évtől negyedévente közzéteszi a lakásbiztosítási díjak alakulását bemutató indexet, amely a teljes piac adatai alapján kalkulál, és külön jelzi a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokra (MFO) vonatkozó díjváltozásokat is. Az ügyfelek eligazodását az MNB honlapjának Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) és Pénzügyi Navigátor fogyasztóvédelmi oldalaival is támogatja.