Túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen

Az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás elindítását javasolja Magyarország ellen, miután a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság is véleményezte a helyzetet, és a Tanácsnak határozatot javasoltak a költségvetési hiány megállapításáról.

Az Európai Bizottság tegnap hivatalosan is benyújtotta a túlzottdeficit-eljárás elindítására vonatkozó javaslatát a Tanácsnak, nem csak Magyarország, hanem hat másik tagállam esetében is, a 2023-as deficitszámok és előrejelzések alapján. A Bizottság júniusi állásfoglalásában már jelezte, hogy több tagállam, köztük Magyarország esetében is indokolt lehet a túlzottdeficit-eljárás megindítása. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményezése után, tegnap a Tanácsnak ajánlották, hogy állapítsa meg a túlzott költségvetési hiányt Magyarországon.

A Bizottság hasonló véleményt fogalmazott meg Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia esetében is. A következő lépés a Tanács határozata lesz a túlzott költségvetési hiány fennállásáról, majd kiadnak ajánlásokat a kiigazítási pályára és a hiány megszüntetésének határidejére vonatkozán.

A túlzottdeficit-eljárás kritériumai szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát. Magyarországon a hiány a GDP 6,7 százalékát, az államadósság pedig a 73,5 százalékát érte el, míg az Európai Bizottság várakozásai szerint a magyar hiány idén 5,4 százalék lesz, bár a magyar kormány 4,5%-os hiánycélt tűzött ki.

Magyarország ellen legutóbb 2004-ben indítottak eljárást, amelyet 2013-ban sikerült lezárni. Az eljárás során az érintett országnak az általa vállalt korrekciós intézkedéseket és politikákat tartalmazó tervet kell benyújtania, a megvalósításra vonatkozó határidőkkel együtt.

A túlzottdeficit-eljárás alkalmazását az Európai Bizottság a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági helyreállítási időszak négy évre felfüggesztette, csak most indították újra.

A magyar kormány elutasítja, hogy az EU ilyen mértékben és módon avatkozzon be a magyar költségvetési politikába. Ez a fejlemény is rámutat arra, mennyire hiányzik a magyar gazdaságból a mintegy 10 milliárd eurónyi helyreállítási alap, amelyhez az ország még mindig nem férhet hozzá, mivel a magyar kormány nem teljesítette a korrupcióellenes előírásokat.

Mivel már a magyar elnökség látja el az ülések vezetését, ezért Varga Mihályra hárul az a feladat, hogy az uniós pénzügyminiszterek július 16-i ülésén ezt a napirendi pontot levezesse. De nem csak ezt, mert akkor fognak tárgyalni a miniszterek az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásairól, amelyek számos pontban foglalják össze, hogy Magyarország esetében milyen intézkedésekre van szükség a hiány mérsékléséhez.

Uniós szégyenpadnak is hívják ezt az eljárást, amelyben egyszer már volt része Magyarországnak. Közvetlenül a csatlakozásunk után, 2004-ben indították meg és 9 év kellett a lezáráshoz. 2013-ban a Fidesz-kormány nagy sikerként ünnepelte, hogy kikerült az ország az eljárás hatálya alól.

Képünkön: Varga Mihály és Banai Péter Benő a Pénzügyminisztérium vezetője és államháztartásért felelős államtitkára parlamenti meghallgatásukon 2023 novemberében. Fotó: Kriza Márton