A magyar bankrendszer 2023-as eredményei: Valós profit vagy számviteli trükkök?
A magyar bankrendszer 2023-as évet rekordmagas, 1471 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta, ami 20 százalék feletti sajáttőke-arányos nyereséget jelent. Azonban a bankok képviselői szerint a támogatott lakossági hitelek és a külföldi leánybankokkal kapcsolatos tételek figyelembevételével a nyereség csupán 11 százalék körüli. A valóság azonban ennél összetettebb, és a bankok jövedelmezősége ténylegesen kimagasló volt az elmúlt évben, amit az MNB-től származó kamatjövedelem is megerősít.
A sajtóban megjelent értékelések szerint a magyar bankrendszer 2023-as eredményei kimagaslóak voltak, mind abszolút, mind sajáttőke-arányos értékben. Ugyanakkor felmerült az a nézet is, hogy ezek a számok egyedi tételeknek köszönhetőek, és a valóságban a bankrendszer nyeresége alig haladja meg a kockázatmentes állampapír-hozamot. A bankrendszeri eredmények értékeléséhez további szempontokat is figyelembe kell venni.
A sajáttőke-arányos jövedelmezőség számítása eltérhet attól függően, hogy melyik időszak saját tőkéjével osztjuk el az adott évi profitot. A cikk szerint a tárgyévi eredmény nélkül számolt 12-havi átlagos saját tőkével kell számolni, összhangban az MNB Pénzügyi stabilitási jelentésének módszertanával.
A bankok profitjának jelentős része a nettó kamatbevételből és díjbevételekből, valamint bizonyos eszközök átértékelődéséből származik. A hozamkörnyezet emelkedése esetén a rögzített kamatozású eszközök közgazdasági értéke csökken, de a számviteli sajátosságok miatt ez nem jelenik meg azonnal az eredménykimutatásban.
A kamattámogatott hitelek, mint a babaváró és CSOK hitelek, esetében a bankoknak folyamatosan át kell értékelniük az állományt, és az átértékelési nyereséget vagy veszteséget az eredménnyel szemben azonnal el kell számolniuk. A bankok jelentős része részben vagy egészben fedezi az érintett portfóliót, így a fedezeti ügyleteken is érdemi veszteségek keletkezhetnek.
A magyar bankok külföldi tevékenységéből származó osztalékbevételek jelentős részét költségek is terhelik, mint például a csoportszervezési működési költségek, a tőkemegfelelés és a szabályozói előírások miatt felmerülő forrásbevonás költségei. Ezeket a költségeket is figyelembe kell venni a "hazai" tevékenység profitjának számításakor.
A bankrendszer összetételének hatása is jelentős, hiszen az állami bankok anticiklikus, nem profitorientált működése miatt a magántulajdonban lévő bankok tisztított RoE-ja magasabb lehet. Az egyes magántulajdonban lévő bankok eredményei is jelentősen eltérhetnek a kamatkockázati profiljuk függvényében.
A bankrendszer profitját befolyásoló tényezők között szerepelnek a kormány extraprofitot elvonó és az adósok törlesztési képességét segítő intézkedések is. A cikk szerint a bankrendszer még ezeket követően is képes volt átlagos profitabilitást elérni.
Összességében, ha a bankrendszer adózott eredményéből kiszűrjük a kapott osztalékokat és a kamattámogatott hitelek átértékelődésének becsült nettó hatását, akkor a tisztított sajáttőke-arányos megtérülés 15,6 százalékos értéket mutat. Az állami bankok kiszűrését követően pedig 18,7 százalékra emelkedik ez az érték. A hazánkban működő hét nagybank több mint fele esetében 20 százalék feletti tisztított megtérülésről beszélhetünk.
A nettó kamatjövedelem növekedése jelentősen hozzájárult a bankrendszer átlag feletti profitabilitásához. A kamatkiadások emelkedése nem érte el a kamatbevételek bővülésének nagyságrendjét, így a kamatjövedelem-növekedés érdemi része a bankoknál maradt, és a profitjukat bővítette.
