Szürreális áramárakat hozott Magyarországra a tomboló hőség és az ukrajnai konfliktus

Az esti órákban elképesztően magas szintre ugrik az áram ára a magyarországi nagykereskedelmi piacon ezekben a napokban: már-már az energiaválság legakutabb fázisának árszintjeit idézik az aktuális számok, ami jelentős mértékben összefügg az Európa-szerte tomboló hőséggel, az emiatt megugrott hűtési igénnyel, valamint az ukrajnai konfliktus következményeivel.

Június második felében egy hálózati eszköz meghibásodása miatt négy balkáni országban két órára teljes áramszünet volt, ami a hőhullámok és az Európa-szerte felfutó áramkereslet mellett tovább fokozta a helyzetet. Június 25-én Magyarországon is tapasztalhattunk már 500 eurós másnapi áramárat a HUPX-en az esti órákra.

Azonban a július 8-i, 9-i, és 10-i napok esti óráiban még ennél is magasabb, 500-700 euró közötti áramárak alakultak ki a HUPX nagykereskedelmi piacon, ami sorozatban három egymást követő napon történt meg. Ez az árszint már az energiaválság legakutabb fázisának árait idézi, de jelen esetben más okok állnak a háttérben. A történelmi csúcsra ugrott ukrajnai magyar áramexport és az Európa-szerte tomboló hőhullámok miatt megugrott az áramfogyasztás, amihez hozzájárul, hogy a napelemek estefelé már kevesebbet termelnek, és ekkor a gáz-, illetve szénerőművek veszik át az áramtermelést az egyéb alaperőművek mellett. Az összekapcsolt európai árampiac gyakran jelentkező anomáliái mellett ezek a tényezők vezetnek a szürreálisan magas áramárak kialakulásához.

A helyzetet tovább súlyosbítja az ukrajnai konfliktus, amelynek következményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint egyre több a fegyver, erősödik a háborús propaganda, és fennáll a durva eszkalációs veszély. Szijjártó hangsúlyozza, hogy a pusztítást és öldöklést csak fegyverszünettel és béketárgyalásokkal lehet megállítani, és így lehet elejét venni a még durvább eseményeknek. A miniszter szerint a NATO-csúcson is ezt fogják képviselni, mivel nincs megoldás a csatatéren. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország nem vesz részt Ukrajnát támogató misszióban, nem szállít fegyvert, nem ad katonát és nem vesz részt a finanszírozásban, hangsúlyozva, hogy a békepártiak hangerejét fel kell tekerni.

A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levéllel fordult Pál Norberthez, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz, mivel állításuk szerint 10 hónapja nem válaszolt a kérdéseikre. A június 28-án megjelent kormányrendelet drasztikus változásokat vezetett be az ukrajnai menekültek jogait és lehetőségeit illetően Magyarországon, ami a Helsinki Bizottság szerint családok szétválasztásával, gyerekek oktatásának és integrációjának megszakításával fenyeget, valamint fokozza a menekültek kiszolgáltatottságát. A rendelet szerint csak bizonyos ukrajnai régiókból lehet majd állami segítséget kapni Magyarországon, és a Máltai Szeretetszolgálat kivételével minden magyar segítőszervet kizártak az eddigi rendszerből. Az úgynevezett háborús területek meghatározása havonta frissülő listán keresztül fog történni, amit Pál Norbert állít össze Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter közreműködésével, és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter küldi majd meg a hatóságoknak, illetve teszi közhírré a minisztérium oldalán.