A forint árfolyamának változása az elmúlt évtizedekben
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az uniós csatlakozás óta eltelt 20 év alatt jelentős változásokon ment keresztül a forint árfolyama. Az árfolyam a Covid-járványig kiszámíthatóan gyengült, majd a pandémia hatására és az orosz-ukrán háború következtében a helyzet megváltozott.
Az elemzés rámutat, hogy Magyarország uniós csatlakozása utáni első négy évben viszonylag stabil maradt az árfolyam, egészen a 2008-as pénzügyi válságig, amikor éles devizaleértékelődés következett be. A forint ebben az időszakban egy év alatt 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest. A jegybank célja a versenyképesebb gazdaság megteremtése volt, amelynek következtében a forint gyengesége előnyös volt az exportáló vállalatok számára. Ugyanakkor a magyar lakosság számára drágábbá vált a külföldi nyaralás és az importált áruk vásárlása.
A 2020-ban kirobbant Covid-járvány 8 százalékos forintgyengülést eredményezett, amelynek hátterében többek között a befektetők kisebb, sérülékenyebb piacoktól való elmozdulása, az államadósság megugrása és az alacsonyan tartott kamatlábak álltak. 2021-ben az árfolyam ismét stabilizálódott, azonban 2022-ben újabb zuhanás következett be, amikor is egy év alatt 9 százalékkal emelkedett az euró ára, amit részben az orosz-ukrán háború és az energiaválság okozott, de a választási költekezés sem volt előnyös az államháztartási hiánynak.
2023-ban a forint átlagosan 2,4 százalékkal erősödött az előző évhez képest, azonban az év első felében ismét gyengülésnek indult, 3,7 százalékot veszítve az értékéből.
A GKI összehasonlította a forintot a régiós devizákkal is, és megállapította, hogy a forint 52 százalékot, míg a román lej 23 százalékot vesztett az értékéből 2004 óta. A lengyel zloty értéke nagyjából változatlan maradt, a cseh korona pedig 24 százalékpontot erősödött. A lengyelek és románok nagyobb arányban dolgoznak külföldön, ami hozzájárul a fizetőeszközeik erősödéséhez. A forint gyengülését tovább súlyosbítja, hogy az EU-s támogatások átváltása a jegybankon keresztül történik.
Az elmúlt két évtized során a forint és az euró közötti árfolyam jellemzően az inflációs különbségeknek megfelelően alakult. 2023-ban azonban, annak ellenére, hogy Magyarországon jelentősen nagyobb volt az infláció, mint az eurózónában, a forint erősödni tudott. Ennek oka a magas irányadó kamat, amely vonzotta a befektetőket, erősítve ezzel a hazai devizát. Az erősödő forint azonban hátrányosan érintheti az exportorientált ipari termelést. A gazdaságpolitika céljai megváltoztak, a jegybank élt a forintleértékelés konvencionális és nem konvencionális eszközeivel, hogy növelje az export versenyképességét és ösztönözze a külföldi tőkebefektetések beáramlását.
