A Budapest Airport új tulajdonosi szerkezete és a jövőbeli tervek
A Budapest Airport új tulajdonosai, a Vinci Airports és a magyar állam képviselője, Nagy Márton közös sajtótájékoztatón számoltak be a repülőtér megvásárlásának részleteiről, a fejlesztési tervekről, valamint a légitársaságokat terhelő különadó eltörléséről.
Nagy Márton bejelentette, hogy a tranzakció lezárult, és 2024. június 6-án írták alá a szerződést, amelynek értelmében 20 év után ismét nemzeti többségi tulajdonba került a repülőtér, egy tapasztalt társbefektetővel kiegészülve. A vételár 3,1 milliárd euró volt, amely mögött 1,44 milliárd euró hitel áll, amit meghosszabbításra került. A finanszírozás során a magyar állam költségvetési forrásokat, Exim hitelt és nem stratégiai tulajdon értékesítéséből származó bevételeket használt fel, a Corvinus 1/3-ad 1/3-ad arányban.
A magyar állam 80 százalékos részesedéséért 2,48 milliárd eurót fizetett, míg a Vinci Airports 20 százalékos tulajdonrészt szerzett 621 millió euróért. Mindkét fél ugyanannyit fizetett minden részvényért. A tranzakció piaci alapokon nyugodott, szakértők bevonásával történt, és a vételár megfelelt a piaci sztenderdeknek, az EBITDA 16,5-szörösén.
A magyar állam nem veszi át a repülőtér üzemeltetését, hanem stratégiai befektetőként van jelen, és a fejlesztési irányokat szabja meg az üzleti tervben. A Vinci Airports, amely 14 országban több mint 70 repülőteret üzemeltet, végzi majd a repülőtér operatív irányítását, és üzemeltetési díjat kap, ami megfelel a nemzetközi sztenderdeknek.
Nagy Márton szerint a repülőtér fejlesztése elengedhetetlen a növekvő utas- és áruforgalom kiszolgálásához. A tervek szerint 2030-ra közel 20 millióra, 2040-re pedig 25 millióra nőhet az utasforgalom, bár ez csupán konzervatív becslés. A fejlesztések között szerepel a hármas terminál megépítése, amely 2032-re valósulhat meg, valamint új kiszolgálók és kereskedelmi egységek létesítése. A kormány feladata lesz az ehhez kapcsolódó infrastruktúra, mint például a gyorsforgalmi út, a vasút és a kapcsolódó létesítmények fejlesztése.
Nicolas Notebaert, a Vinci elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a nyár erős volt, és a budapesti reptér forgalma meghaladta a 2019-es szintet. A Vinci hosszú távon gondolkodik, és a 2080-ig tartó koncessziót ki akarják tölteni, beruházva a kapacitásbővítésbe és az energiahatékonyságba is. A következő 10 évben egymilliárd eurós fejlesztést terveznek a repülőtéren.
A légitársaságokat terhelő különadót 2025. január 1-től eltörlik. A közelmúltban megszaporodó járatkésések kapcsán Nagy Márton elmondta, hogy a légtér tumultusa a magas légtérben történő átutazások miatt van, mivel alacsony a Magyarországon a légtérhasználati díj. A Hungarocontrol bővítése nem egyik napról a másikra megy, de komoly lépések lesznek, és a légtérhasználatot nem kell ennyire olcsón adni.
A Budapest Airportban megjelenhet egy harmadik tulajdonos is, ugyanis tárgyalások folynak a katari állami befektetési alappal, és a részesedése 10 százalék alatt lehet.
Nagy Márton hétfőn egyeztetett a HungaroControl vezetőjével, akitől egy intézkedési tervet kért a késések miatt kialakult káosz kezelésére. A sajtótájékoztatón azt nem árulta el, hogy az akciótervnek mikorra kell elkészülnie, ahogy azt sem, a fogyasztóvédelmi szabályokon terveznek-e változtatni, azt azonban jelezte, hogy augusztus elsejétől úgy a HungaroControl, mint a fogyasztóvédelem a minisztérium alá tartozik majd.
„Rendrakás előtt ki kellene deríteni, ki a felelős a kialakult helyzetért” - fogalmazott Nagy Márton, majd rögtön közölte is: álláspontja szerint a légi irányítás a felelős. „A tumultus, ami generálódott, a magas légtérben történő átutazások miatt van” - mondta Nagy Márton, aki szerint „légtérszűkében vagyunk”, az Ukrajnában zajló háború miatt, a Magyarországon le nem szálló, csak felette áthaladó járatok miatt, és legfőképp amiatt, hogy a légtérhasználati díj Magyarországon „különösen olcsó”.
