Ókovács szerint nem a sztrájkolók miatt bocsátottak el 19 embert az Operából
Az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter cáfolja, hogy a nemrégiben elbocsátott 19 munkavállaló esetében bosszúról lenne szó a márciusi sztrájk résztvevőivel szemben. A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a döntés nem a sztrájkolók ellen irányult, és a leépítésben érintettek kilencven százaléka nem is vett részt a munkabeszüntetésben.
A Magyar Állami Operaház szükségesnek látta a takarékossági intézkedéseket, miután 2022 óta nem kapja meg a törvényileg kötelező húszszázalékos béremelés fedezetét, és az állam sem kompenzálta a rezsiár-robbanást. Ókovács szerint a márciusi sztrájk "primér kárait" és a másodlagos pluszkiadásokat is fedezniük kell, amelyek a sztrájkot lezáró megállapodásból és a kikényszerített kollektív szerződés megkötéséből adódtak. A főigazgató elmondása alapján a májusi újratervezés során a színházi programot is módosítaniuk kellett.
Az intézmény "vészhelyzeti csomagjában" többek között helyáremelés, terem- és jelmezbérleti díjak emelése, valamint a rendezvényes tevékenység felpörgetése szerepel. Az Opera a takarékosság jegyében kevesebb premiert tervez, és a Lázár Ervin Programból is kilépett, amelynek szervezését Ókovács kritikusan értékelte.
Az elbocsátottak között adminisztrációs, színpadi műszaki, támogató és épületüzemeltetési területeken dolgozók voltak, míg a művészeti társulatokban tucatnyi álláshelyet szüntettek meg. Ókovács szerint ez az intézményi állomány 1,4 százalékát érinti, ami az éves normál fluktuációnak csupán a harmadát teszi ki.
A szakszervezetek azonban másképp látják a helyzetet. Az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSz) elnöke, Bárány Balázs Péter szerint az igazgató így áll bosszút a márciusi sztrájk miatt. Bárány a Klubrádióban beszélt arról, hogy a munkáltató az érdekkörében bekövetkezett változással indokolta az elbocsátásokat, de szerinte ez csak látszatindok, és valójában azoktól igyekeztek megszabadulni, akik a vezetők szemében problémásak voltak. Ókovács azonban ezt tagadja, és hangsúlyozza, hogy a leépítés nem a sztrájkolók ellen irányult, és a döntésben nem volt szempont, hogy ki vett részt a munkabeszüntetésben.
Az elbocsátott dolgozók kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, amelynek időpontját keddre tűzték ki.
A sztrájk előzményeiben az szerepel, hogy a szakszervezetek szerint az Operaház vezetése nem volt hajlandó érdemben tárgyalni, és 2009 óta nem történt érdemi béremelés. Ókovács kezdetben nem vette komolyan a sztrájk fenyegetést, de március 19-én mégis sztrájkba léptek a dolgozók, ami műsorváltozásokhoz vezetett. A kollektív szerződést végül április 25-én írták alá.
Az Operaház vezetése a jövőben is a törvények betartásával és a konszolidáció útján halad tovább, és Ókovács szerint számítanak a társulat, a nézők és az új minisztériumi vezetés támogatására is. Bárány Balázs Péter szerint a szakszervezetnek – tagjai hajlandóságától függően – van mozgástere, módja arra, hogy megvédje a munkahelyeket, és amennyiben nem tudnak egyezségre jutni a vezetéssel, ismét sztrájkot hirdetnek a 19 ember védelmében.
