A szamárköhögéses megbetegedések számának alakulása Magyarországon
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint 2024 25. hetében már 20 szamárköhögéses beteget regisztráltak, és az év első 25 hetében összesen 96 megbetegedésről értesültek. A szakemberek szerint felnőtt korban is érdemes felvenni az oltást, azonban ellátási problémák lehetnek a gyógyszerhatóság adatai szerint.
Az említett időszakban a bejelentett esetek a fővárosból és hat különböző vármegyéből érkeztek. A betegek korcsoportja széles spektrumot ölel fel, a csecsemőktől a 60 év felettiekig terjednek. A diagnosztikus vizsgálatok többségében megerősítették a klinikai diagnózist, de három esetben még folyamatban vannak, és egy esetben nem támasztották alá azt. Egy megbetegedés importált eredetű, Ausztriában kapták el.
Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke szerint Európa több országában is nőtt a szamárköhögéses esetek száma, ami egy európai tendenciára utal. Magyarországon az oltási rendszer biztosítja a gyermekkorban a védelmet, de a felnőtteknek maguknak kell gondoskodniuk a védettség megújításáról.
Az oltásellenesség Magyarországon a koronavírus-járvány óta növekvő tendenciát mutat, amelyet a gyermekorvosok igyekeznek a szülők részletes tájékoztatásával kezelni. A statisztikák szerint 2023-ban az év első 25 hetében nem volt szamárköhögéses beteg, míg 2018-2022 között a medián betegszám 8 volt.
A 24. héten 16 gyanús esetet regisztráltak, a bejelentések nyolc különböző vármegyéből érkeztek. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok fele alátámasztotta, fele pedig nem támasztotta alá a klinikai diagnózist.
A kezelésről
A szamárköhögés tüneteinek enyhítésére és a terjedés megakadályozására az első két hétben megkezdett antibakteriális kezelés a legalkalmasabb, de a rohamos köhögés fázisában már nem befolyásolja a betegség lefolyását. A nemzetközi ajánlások szerint 1 éves kor alatt és várandósok esetében a köhögés kezdetétől számított 6 héten belül, 1 éves kor felett 3 héten belül javasolt a kezelés. Rósa Ágnes szerint felnőtt korban is érdemes beoltatni magunkat, de jelenleg hiánycikk az egyik szükséges védőoltás.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése rávilágít, hogy a gazdasági helyzet és a fejlettség jelentős különbségeket mutat Magyarország különböző régiói között. Budapest és Pest vármegye gazdasági teljesítménye kiemelkedő, míg más vármegyék, mint például Nógrád, jelentősen elmaradnak az országos átlagtól. Ez a különbség a kiskereskedelmi forgalomban is megmutatkozik, ahol Budapest dominál, míg Nógrád a lista végén található. A statisztikák szerint 2024 májusában a kiskereskedelmi forgalom több mint 19 százalékát a fővárosban költötték el.
A regionális különbségek nem csak a gazdasági teljesítményben, hanem az egészségügyi ellátásban is megjelenhetnek, ami befolyásolhatja a lakosság hozzáférését a szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz, beleértve a szamárköhögés elleni oltásokat is. Az oltásellenesség növekedése és a védőoltások hiánya tovább súlyosbíthatja a helyzetet, különösen a kevésbé fejlett régiókban.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerint a 2024-es viharszezonban rekord nagyságú kártérítések várhatók, amelyek a május-augusztusi időszak felénél már meghaladják a tavalyi négy hónap időarányos részét. A júniusi viharok miatt csaknem 45,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításokhoz köthetően, ennek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 6 milliárd forintot. A tavalyi viharszezonban a biztosítók csaknem 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, ami akkor évtizedes csúcs volt. Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy a kárköltségek jelentősen nőttek, ami a viharok intenzitását és a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket tükrözi.
