Orbán Viktor titkos kijevi látogatása
Orbán Viktor miniszterelnök titokban utazott Kijevbe, hogy tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ami a két ország kapcsolatainak korlátait jelzi, még ha a találkozó mérföldkőnek is tekinthető. A Telex szerint a találkozón semmilyen megállapodás nem születik, és közös sajtótájékoztató sem lesz. A látogatás hátterében többek között az állhat, hogy Magyarország javítani kívánja az EU-n belüli megítélését, amely jelenleg oroszpártinak tekinthető. A Guardian is hasonló információkat közölt névtelen forrásokra hivatkozva.
Orbán Viktor 28 hónappal azután látogatott Kijevbe, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az EU-ból csak a máltai és a ciprusi kormányfő nem járt még az ukrán fővárosban. A Bucsában történt háborús bűnök után a lengyel-magyar kapcsolatokban is törés következett be, amikor Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság vezetője szemészhez küldte Orbánt.
Az ukrán-magyar viszony már tíz éve fagyos. A nyelvtörvény módosítása, amely a kárpátaljai kisebbségeket is érintette, a magyar kormány szerint ellehetetlenítette a magyar nyelvű oktatást a régióban. A Krím 2014-es elfoglalása után Ukrajna még inkább az ukrán nyelv erősítése felé fordult, ami tovább rontotta a kapcsolatokat.
A magyar kormány nemzetközi szinten is érvényesítette álláspontját, többek között a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek megrendezéséhez való hozzájárulást is megtagadva. Zelenszkij elnök megválasztása sem hozott változást, bár az ő célja a megállapodás volt. A 2022. február 24-i orosz invázió után a magyar kormány továbbra is a békepárti politikát hangsúlyozta, ellenezve a fegyverszállítmányok Ukrajnába juttatását.
A magyar kormány ellenkezése ellenére Ukrajna segítséget kapott Nyugatról, és Orbán nem vétózta meg az Oroszország elleni szankciókat sem, amikor Ukrajna tagjelölti státuszt kapott az EU-ban. A magyar kormány az orosz energiahordozóktól való függőségével magyarázta a szankciók elleni álláspontját. Az első, Ukrajnát érintő vétó a 50 milliárd eurós EU-s csomag elutasítása volt, amelyet később mégis elfogadtak.
A magyar kormánytól érkezett nyilatkozatok gyakran csak politikai jelentőséggel bírtak, de a gyakorlati hatásuk elmaradt. Ilyen volt például Gulyás Gergely nyilatkozata, miszerint Magyarországon nem érvényesítenék az ICC által kiadott elfogató parancsot Putyin ellen, vagy amikor Orbán Pekingben tárgyalt az orosz elnökkel.
A magyar kormány kifogásai az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban nem voltak alaptalanok, a Velencei Bizottság is módosításokat írt elő. Az oktatási törvény nyelvhasználati előírásait enyhítették, és a törvény életbe léptetését is elhalasztották.
A találkozó előzménye lehetett Novák Katalin köztársasági elnök kijevi útja, ahol a Krími Platformon Oroszországot agresszornak nevezte. Az EP-választások eredménye is hozzájárulhatott Orbán döntéséhez, hogy Kijevbe utazzon, mivel az EU-szkeptikus erők kevésbé törtek előre, és a Fidesznek szüksége van új szövetségesekre az EU-ban. Magyarország július 1-jével átvette az EU soros elnöki tisztjét, ami további indok lehetett a kijevi látogatásra.
Frissítés: A kijevi látogatásról szóló cikkek megjelenése után Bertalan Havasi, a miniszterelnök sajtófőnöke megerősítette a találkozót egy nyilatkozatban az ukrán fővárosból. Ebben azt írta: "A találkozó legfontosabb témája a béke kilátásainak megteremtése. Viktor Orbán és Volodimir Zelenszkij a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit is megvitatják."
