Orbán három miniszterének utasítása: vizsgálják meg a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés lehetőségét
Két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim A. A. Khan elfogatóparancs kiadását kérte többek között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre és Joáv Galant védelmi miniszterre, valamint a palesztin Hamász három vezetőjére, Orbán Viktor feladatot adott három miniszterének, hogy vizsgálják meg a kilépés lehetőségét a büntetőbíróságból.
A 24.hu értesülései szerint a kormány május 22-ei ülésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter feladata lett, hogy feljegyzést készítsenek a miniszterelnöknek Magyarország kilépésének lehetséges következményeiről, különös tekintettel az EU-s következményekre, ha egyedüli EU-tagként kilépne az ICC-ből az ország. Az ICC főügyésze nemrégiben öt letartóztatási kérelmet nyújtott be, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre és másokra is, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, a 2023. október 7-i támadásokkal és a gázai háborúval összefüggésben. Az ICC korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is elfogatóparancsot adott ki. Magyarország nehéz helyzetbe kerülne, ha az orosz elnök ide utazna, mivel a római statútumot nem hirdették ki, így a letartóztatást nem tudnák foganatosítani.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint az ICC az elmúlt időszakban több ügyben politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat. Gulyás Gergely a május végi Kormányinfón helytelenítette az izraeli kormányfővel szembeni intézkedést, amit Orbán Viktor „abszurdnak és szégyenteljesnek” nevezett, annak ellenére, hogy a többi Izraellel szövetséges európai vezető elfogadta és támogatta azt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság tagjaként Magyarországnak elvileg le kellene tartóztatnia az orosz elnököt, ha ide látogatna, de a római statútum kihirdetésének hiánya miatt ez nem lehetséges. A nemzetközi jog szerint azonban Magyarországnak mégis elő kellene állnia a letartóztatással. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint Magyarország elfogadta az ICC alapokmányát, de alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem vált a magyar jogrend részévé.
A római statútum kihirdetése 2001 óta nem történt meg, mert ellentétes volt az akkori alkotmánnyal. Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnököt csak az Alkotmánybíróság foszthatja meg tisztségétől, ami ellentétes az ICC működési elvével. Ezért nem hirdették ki a statútumot.
A kilépéshez az ENSZ főtitkárának írásos értesítése és az Országgyűlés döntése szükséges. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormány kezdeményezi-e a kilépést. Egy munkaanyag szerint a kilépés nemzetközi visszhangja kedvezőtlen lenne, és az EU kötelezettségeinek teljesítése szempontjából visszásnak minősülne. Az EU tagjai egyöntetűen a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai, de világszerte több ország, köztük az Egyesült Államok és Izrael, nem tagja a bíróságnak. A miniszteri munkaanyag megemlíti, hogy a statútum ratifikálása nem követelmény az EU részéről, ilyen jogszabályi kötelezettség nincs, de hangsúlyozzák, hogy Monaco, Vatikán, Törökország és Fehéroroszország kivételével minden európai állam ratifikálta, illetve életbe léptette azt. Szintén kiemelik, hogy mivel az ICC és az EU szorosan együttműködik, így a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés megsérthetné az uniós jogállamisági rendeletet.
