Szavaznak a britek: Sunak ma búcsút inthet

A konzervatív kormányfő, Rishi Sunak már napok óta hangsúlyozza, hogy nem szabad hagyni, hogy a Munkáspárt szupertöbbséget szerezzen, de a végső győzelemben már ő maga sem bízik. A közvélemény-kutatások szerint a Munkáspárt jelentős előnnyel vezet, míg a Konzervatív Párt lemaradása meghaladhatja a 20 százalékpontot.

A mai parlamenti választáson az Egyesült Királyságban a Keir Starmer vezette Munkáspárt 41 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a Konzervatív Párt támogatottsága csupán 21, esetenként 19-20 százalék körül mozog. A 2019-es választások óta jelentősen megváltoztak a népszerűségi arányok, amikor a konzervatívok még 43,6 százalékkal nyertek, a munkáspártiak pedig 32,2 százalékot értek el.

Rishi Sunak kormányfő a napokban úgy nyilatkozott, hogy a választás kimenetele még nem eldöntött, és ha csak 130 ezer ember szavazatát sikerül megváltoztatniuk, megakadályozhatják a Munkáspárt szupertöbbségét. Azonban a választás előtt szinte biztosnak mondható a Munkáspárt győzelme a konzervatívok népszerűtlensége miatt, és a kérdés már csak az, hogy a Konzervatív Párt mennyire tudja kozmetikázni a vereségét.

Johnson újra akcióba lendült

A korábbi miniszterelnök, Boris Johnson, aki a Partygate-ügy miatt távozott posztjáról, meglepetésszerűen megjelent egy kampányeseményen, ahol a tömeg lelkesen fogadta. Beszédében saját korábbi eredményeit méltatta, és arra figyelmeztetett, hogy a Munkáspárt hatalomra kerülése veszélyeket rejt magában. Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára szerint Johnson karizmája segítheti a Konzervatív Pártot, és a pártelnöki posztra olyan személy kerülhet, aki Johnson táborát erősíti. Azonban a Konzervatív Párt és Rishi Sunak helyzetét jelentősen rontotta, hogy több országos hírű képviselőjük, mint például Michael Gove, Boris Johnson és Theresa May nem indultak a választáson.

A gazdaság stagnálása nem csak a konzervatívok sara

A Munkáspárt a konzervatívokat azzal vádolta, hogy 14 év gazdasági vandalizmussal rontották a britek helyzetét, és ígéretet tettek a gazdaság növekedésének elősegítésére. A brit statisztikai hivatal adatai szerint az első negyedévben a GDP-növekedés 0,7 százalék volt, ami jobb az előzetesen várt értékeknél, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az ország gazdasági teljesítménye stagnáló tendenciát mutatott. Egedy Gergely szerint a brexit, a koronavírus és az orosz-ukrán háború együttes hatásai nehezítik meg a gazdasági helyzet értékelését. A Konzervatív Párt kormányzása alatt azonban több drasztikus döntés is született, mint például az egészségügy vagy az oktatás finanszírozásának a rendkívüli csökkentése, ami hozzájárult az NHS várólistáinak hosszabbodásához és az orvosok, ápolók elégedetlenségéhez.

A választásokon több párt is indul, köztük a Liberális Demokraták, a Reform UK, a Plaid Cymru, az SNP és a Zöldek, akik mind mandátumokat szerezhetnek, de a brit választási rendszer miatt a győzelem a Munkáspárt és a Konzervatív Párt között dől el. A Liberális Demokraták a gazdagabb angolok szavazataival erősíthetnek, míg Nigel Farage vezette Reform UK a migráció kezelésével kapcsolatos szigorú álláspontjával és a brexit utáni politikájával oszthatja meg a jobboldali szavazókat.