Megállapodás a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet között
A Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) együttműködési megállapodást írt alá, amely szorosabb kapcsolatot jelent a két szervezet között, és így hozzájárul az ország védelmében részt vevő személyek és szervezetek hatékonyabb működéséhez.
Július 1-jén, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálybalépésének napján került sor a megállapodás aláírására Budapesten, amelyet a honvedelem.hu számolt be. A dokumentumot Czermann János, a HM stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint Bazsik István, a HÉSZ elnöke látta el kézjegyével.
A megállapodás értelmében a Magyar Honvédségben szolgáló katonák érdekképviselete a jövőben is biztosított lesz. Ezt a lépést az Országgyűlés 2023. december 12-én hozott Alaptörvény-módosítása előzte meg, amely szerint a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásáról a parlament helyett a kormány rendelkezik, és kimondja, hogy a hivatásos állományú tagokkal kapcsolatban szakszervezet nem alakulhat és nem működhet.
A Honvédelmi Minisztérium már az Alaptörvény-módosítás előtt felvette a kapcsolatot a Honvédszakszervezettel, amely 1991 óta képviselte a katonák érdekeit, hogy a megváltozott jogi környezetben is biztosítva legyen az érdekképviselet. A tárca 2023 novemberében közleményben jelezte, hogy elismeri és támogatja a katonák érdekképviseleti jogát, valamint a Honvédszakszervezet jogutódjának, egyesületként történő további működését.
2023 decemberében jött létre a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet, amely a HOSZ korábbi szerepkörét tölti be, és ezt követően kezdődött meg a tárca és a HÉSZ közötti hosszútávú együttműködési megállapodás kidolgozása.
A több hónapos előkészítést követően Czermann János helyettes államtitkár kijelentette, hogy a HM továbbra is biztosítani fogja az érdekképviseleti szervezet számára azokat a működési feltételeket, amelyeket korábban a HOSZ részére is biztosított.
Bazsik István, a HÉSZ elnöke szerint az együttműködés eddig is kiváló volt, és bár a jogszabályi változások miatt nehezebb feladatok várnak rájuk, igyekeznek majd minél több információt gyűjteni a képviselt állománytól, és aktív együttműködéssel segíteni a minisztérium munkáját.
A kormányrendelet értelmében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter gyakorlatilag mindenféle ellenőrző szerv nélkül hozhat döntéseket a hadsereggel kapcsolatban, ami korábban az Országgyűlés hatáskörébe tartozott. A rendelet szigorú szabályokat ír elő a honvédek számára, például tiltja a katonai rendet és fegyelmet sértő nyilatkozatok megtételét, valamint a sajtónyilvánosság igénybevételével történő magánvélemény nyilvánítását. Emellett a miniszter tényleges indoklás nélkül küldhet el bárkit a katonaságból, és büntetett előélettel is beléphet valaki a katonaságba, ha a miniszter méltányossági alapon engedélyezi. A tartalékos vagy a szolgálaton kívüli honvédeknek is szigorú, de mégsem egyértelmű szabályok szerinti magatartást kell tanúsítaniuk.
