A bírósági végrehajtás jövője: Orbán Viktor és Magyar Péter eltérő nézetei
A bírósági végrehajtás kérdésében Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke ellentétes álláspontot képvisel. Orbán szerint a nonprofit végrehajtás nem életképes, míg Magyar Péter úgy véli, a végrehajtás nem lehet profitorientált. A Schadl–Völner-per rázta meg a rendszert, és felmerül a kérdés, van-e értelme újra államosítani a bírósági végrehajtást.
A 2020-as évek elején úgy tűnt, hogy a bírósági végrehajtás rendszere helyreállhat, de a Schadl–Völner-per komolyan megrendítette a bizalmat. Schadl György, a kar elnöke csak az eljárás megkezdése után mondott le, és a vádlottak közül tízen, köztük hat bírósági végrehajtó, beismerték bűnösségüket. A bíróság felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rájuk, és öt évre eltiltotta őket a végrehajtói munkától, kettejük esetében vagyonelkobzást is elrendelve.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tisztújító közgyűlésén Lupkovics Beáta lett az új elnök, aki korábban Varga Judit igazságügyi miniszter évfolyamtársa volt. Az öttagú elnökség két tagja, Kovássy Szabolcs és Papp Gábor, korábban is az elnökség tagjai voltak.
Évente mintegy háromszázezer végrehajtási ügy indul, de csak a felében sikerül behajtani a követeléseket. Jelenleg 200 önálló bírósági végrehajtó, 277 végrehajtó-helyettes és 477 végrehajtójelölt foglalkozik a hatalmas ügyforgalommal.
Orbán Viktor tavaly áprilisban az Országgyűlésben beszélt a bírósági végrehajtás helyzetéről, amikor Toroczkai László (Mi Hazánk) a Schadl–Völner-ügyről kérdezte. Orbán Viktor szerint a nonprofit végrehajtás nem működésképes.
Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, a Mércének adott áprilisi interjújában ellentétes véleményt fogalmazott meg, szerinte a végrehajtás nem lehet profitorientált, és állami végrehajtók méltányosabban járhatnak el.
A bírósági végrehajtók 1955-től 1995-ig állami alkalmazásban dolgoztak. A szocializmus idején az egész szervezetet államosították, és a meggyőzés eszközével próbálták meg rávenni az adósokat a kötelezettségük teljesítésére. A rendszerváltozás után azonban a helyzet tarthatatlanná vált, és a Horn-kormány önálló vállalkozókká tette a végrehajtókat.
A végrehajtás költségei jelentősen megemelkedtek, és a polgárok számára ez a legnagyobb megrázkódtatást jelentette. A költségek felét a végrehajtást kérőnek kellett megelőlegeznie, amihez hozzájött a vételár egy százalékának megfelelő illeték is.
A 2010-es évek elején több tucat végrehajtó került a vádlottak padjára, mert beépített licitálók segítségével adták-vették az ingatlanokat és értékesebb ingóságokat. A bírósági végrehajtás a korrupció melegágyává vált.
A végrehajtói kamara a 2010-es évek első felében pazarlóan költötte a pénzt, több mint negyven külföldi eseményen vettek részt, és a közgyűlésekre is jelentős összegeket költöttek.
Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014-ben kapta feladatul a rendteremtést, és 2015-ben reformcsomagot hoztak. A kamara átvilágítása során szabálytalanságokat találtak, és a kormány megszüntette a kamarát, helyette a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alakult meg.
Az átvilágítás során kiderült, hogy a végrehajtók felének legfeljebb érettségije van, és csak negyvenen rendelkeznek jogi végzettséggel. Az Igazságügyi Minisztérium előírta, hogy 2022. december 31-ig jogi képesítést kell szerezniük.
A jogalkotók folyamatosan igazítanak a szabályokon, például a lakóingatlanok árverésekor a vételi ajánlatnak az első szakaszban legalább a kikiáltási ár 90 százalékának, a harmadikban pedig minimum 70 százalékának kell lennie.
