Óriási változások várhatók az építőiparban
Lázár János, a politikai jövőjéről még döntetlenül, fontos bejelentéseket tett az építőipar és az építésgazdaság jövőjével kapcsolatban. Kiemelte a kormányzati támogatások jelentőségét, és a kastélytörvény kapcsán a magánszereplők bevonását javasolta az állami kastélyok megmentése érdekében.
Az építőipar és az építésgazdaság fontosságát hangsúlyozva Lázár János beszélt a Spakli 21 podcastben a szektor jövőbeli kilátásairól és a kormányzati támogatások szerepéről. A miniszter szerint a kirobbanó növekedéshez elengedhetetlen az állami támogatás, különös tekintettel a lakásépítési piac fellendítésére és az építőipari beruházások újraindítására. A hitelkamatok csökkenését és az otthonteremtési támogatásokat is kiemelte mint a növekedés potenciális mozgatórugóit.
Lázár János bejelentette, hogy nem indul a következő országgyűlési választáson, de még nem döntött arról, hogy marad-e a politikában. Úgy véli, az építésügyi tárca jelenléte hasznos az ágazat számára, és bár a politikai és közbeszéd dominálja a kormányzást, a háttérben lényeges lépések történtek a magyar építőipar megerősítése érdekében.
A kastélytörvény kapcsán Lázár hangsúlyozta, hogy az állam nehezen kezeli a kastélyokat, ezért javasolja, hogy magánszereplők vegyék át ezeket az épületeket. Szerinte a magyar nagyvállalati struktúra bevonása a társadalmi felelősségvállalás jegyében elősegíthetné a kulturális örökség részét képező épületek megmentését.
Az építőiparban a technológiai innováció és a digitalizáció szükségességét is kiemelte, valamint a magánberuházások fontosságát az állami beruházások hiányában. A gazdasági növekedés mértékét döntőnek tartja az építőipar jövője szempontjából, és a magas hitelkamatok csökkenésétől várja a lakáspiac élénkülését.
Hiányoznak az állami beruházások
Az Otthonfelújítási programot és a kulcstermék, valamint a regisztrált kivitelező fogalmának bevezetését is megemlítette, mint az építőipar számára rejtett lehetőségeket. A 2023-as év azonban a magyar építőipar számára fekete év volt, a beruházások leállítása miatt. Az építőipari infláció visszaesése és a magánberuházások megélénkülése némi konszolidációt hozott 2024-re, de az állami beruházások hiánya továbbra is jelentős probléma.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a regisztrált kivitelező pozíció bevezetése építőipari reformot indíthat el a minőség irányába, ami Lázár szerint is lényeges cél. Az építőanyag-kereskedelem és az építőipari kivitelezés jelentős része magyar kézben van, ami kiemeli a hatékonyság és a minőség javításának fontosságát.
A kamatok csökkenése is sokat számít
A lakásépítési piac fellendüléséhez a hitelkamatok jelentős csökkenését tartja elengedhetetlennek. A magyar lakosság jelentős megtakarításokkal rendelkezik, és a kamatok csökkenése esetén hajlandóbbak lehetnek hitelt felvenni és lakásépítésre költeni. Lázár szerint 2025-26-tól jelentős fellendülés várható a lakásépítési piacon.
Az állami beruházások terén a tízéves fejlesztési tervek alapján világos célok mentén lehet forrásokat rendelni. Az úthálózat fejlesztése kiemelt prioritást élvez, és a vasúti pályafelújításokra is terveznek jelentős befektetéseket. Lázár hangsúlyozta, hogy az állami beruházások minőségének és hatékonyságának növelése a cél, és 2025 második felében és 2026-tól jelentős állami megrendelések várhatók.
Összességében Lázár János optimistán tekint az építőipar jövőjére, és bízik benne, hogy a kamatok csökkenése és az állami beruházások növekedése révén jelentős fejlődés érhető el az ágazatban.
