Biden elnöksége alatt növekvő nyomás és a pénteki interjú fontossága
Joe Biden amerikai elnök 2020-ban vállalta, hogy összefogja a Demokrata Pártot és legyőzi Donald Trumpot, de már az első hónapokban eltávolodott Marcus Tullius Cicero intelmeitől, és 2021 tavaszán bejelentette, hogy 2024-ben ismét elindul az elnökválasztáson. Biden döntését a párton belül kevesen kérdőjelezték meg, és törvényhozási sikerei, valamint a 2022-es választások eredményei megerősítették elhatározását, bár a republikánus oldalon Trump ismételten készülődött a revansra.
Az elnök esélyeit azonban nem csak saját teljesítménye, hanem korából fakadó fizikai és mentális kérdések is befolyásolják. A június 27-i első jelölti vitán Biden rosszul szerepelt, többször elfelejtette a mondanivalóját, ami pánikszerű reakciókat váltott ki a demokrata kommentátorok és elemzők részéről. A New York Times szerkesztősége is Biden visszalépését sürgette, és Abigail Disney szünetelteti a Demokrata Párt támogatását, amíg Biden az elnökjelölt.
A Fehér Ház szóvivője és Karine Jean-Pierre sajtófőnök cáfolta, hogy Biden visszalépését fontolgatná, és a rossz vitateljesítményt a jetlag, az elnök sűrű programja és az esti hideg időjárás okozta. Biden családja és a kampánystáb is arra kérte, hogy folytassa a kampányt, és az elnök jelezte, hogy nem száll ki a versenyből.
A közvélemény-kutatások szerint Biden helyzete a vita után romlott, de nem egyértelmű, mekkora károkat okozott a vita az elnök támogatásában. A kulcsfontosságú esemény az ABC Newsnak adott nagyinterjú lesz, amelyet pénteken vesznek fel, és vágatlanul kerül adásba. Az interjúban mindenki figyelni fogja Biden szótévesztéseit és bizonytalanságait.
Biden a demokrata előválasztáson elsöprő győzelmet aratott, és a párt szabályai gyakorlatilag kizárják, hogy a demokrata elnökjelölő gyűlés megakadályozza hivatalos elnökjelöltségét, ha ő maga nem lép vissza. Az elnök egészsége miatt már több politikus neve is felmerült lehetséges utódként, de egyelőre senki sem tűnik kiemelkedő jelöltnek.
A legkézenfekvőbb utód Kamala Harris alelnök lehet, aki a "reprodukciós jogok" arca, de még Bidennél is népszerűtlenebb, és egyre több demokrata kezd az ő felé húzni. Gretchen Whitmer, Michigan állam kormányzója a csatatérállamok egyikéből érkezik, és sikeres volt a 2022-es választásokon, de országosan mérsékelt az ismertsége. Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója országosan jelentős, de túlságosan liberális intézkedései miatt nem feltétlenül nyerő jelölt.
Pete Buttigieg közlekedési miniszter önálló karakterrel rendelkezik, és több kényes ügyben képviselte a kormányt. Josh Shapiro, Pennsylvania állam kormányzója népszerű a csatatérállamokban, de országosan ismeretlen. Jay Robert Pritzker, Illinois állam kormányzója progresszív politikájával és saját zsebből finanszírozott kampányával szerezhet előnyt.
A Demokrata Pártban folyamatban lévő viták és a Biden elnökségét körülvevő kérdések ellenére, a párt szabályai szerint a jelöltállító gyűlésen a delegáltak kötve vannak az előválasztási eredményekhez, és az első fordulóban 90%-uknak Bidenre kellene szavaznia. Ha azonban Biden nem lép vissza és a delegáltak érzékelik az államuk hangulatának változását, előfordulhat, hogy mégsem rá szavaznak, így az elnöknek nem jön össze a jelöltséghez szükséges többség. Ebben az esetben a konvenció nyílttá válik, és bárki jelöltetheti magát. Biden a konvenció után, hivatalos jelöltként is bejelentheti visszalépését, ekkor a Demokrata Országos Bizottság tagjai választják ki az új elnökjelöltet.
A Demokrata Párt számára baljós jel lehet, hogy a konvenció Chicagóban lesz, ahol az 1968-as jelölőgyűlést tartották, amihez hasonlóan konfliktusokkal teli eseményre számíthatnak, ha Biden visszalép. Biden visszalépése esetén több jelentkező is lehet, és ha ebben a versenyben nem Harris nyerne, nagy lenne az elégedetlenség a Demokrata Párt egyes törzsszavazói között.
Bidennek két politikai életbiztosítása van: az egyik Donald Trump, aki ellen még ilyen állapotban is sokan támogatják Bident. A másik Kamala Harris, akit sokan nem tartanak hatékony politikusnak, és vele szemben is inkább Bident támogatják. Biden hangoztatja, hogy ő a demokrácia letéteményese, és ha nem ő nyer, „világvége lesz.” Azonban szakpolitikai kérdésekben, mint a megélhetés, a bevándorlás vagy az infláció letörése, a választóknál Trump áll jobban. Bidenről elterjedt, hogy délelőtt 10 és délután 4 között képes komolyan dolgozni, ami egy amerikai elnöknél kevés, és kétséges az is, hogy hajnal háromkor felébresztve rögtön tudna döntést hozni.
