Véget ért az érettségi időszak, kezdődhet a pontszámítás
Július 3-án befejeződtek a szóbeli vizsgák, ezzel lezárult a 2023/2024-es tavaszi érettségi időszak. A diákok most már tudják, hogy milyen eredményeket értek el, és elkezdhetik kiszámolni, hogy ezek alapján mennyi pontjuk lehet a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz. A ponthatárok kihirdetéséig, amely július 24-én várható, még van lehetőség a jelentkezési sorrend módosítására, egészen július 10-ig.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint május 6. és 27. között zajlottak az írásbeli érettségik, amelyeken 112 700 diák vett részt, az emelt szintű szóbeliket június 5–12. között tartották, majd június 17-től a középszintű szóbelik következtek.
Új pontszámítási módszertan
A 2024-es felvételi időszakban már új pontszámítási módszert alkalmaznak. Az alap- és osztatlan képzéseknél eltörölték a 280 pontos, a felsőoktatási szakképzéseknél pedig a 240 pontos minimumponthatárt, így több lehetőség nyílt meg a középiskolások előtt. Az egyes szakokon az intézmények maguk határozzák meg a bejutáshoz szükséges pontszámot, és akár bejutási küszöb nélküli szakokat is meghirdethetnek.
Az intézmények nagyobb önállóságot kaptak, így maguk dönthetnek arról, hogy melyik négy kötelező tantárgyból várnak el emelt szintű érettségit, és melyik az az ötödik tárgy, amely szükséges lehet a felvételihez. A tanulmányi átlagot is figyelembe veszik a pontszámításnál.
A 100 intézményi többletpont
A 500 pontos keretrendszer továbbra is érvényben van, amelyben 200-200 pont a középiskolai érdemjegyek és az érettségi eredmények alapján számítható. Az intézmények dönthetnek arról, hogy milyen alapon adják a 100 többletpontot, például:
- tartalékos katonai szolgálatért,
- nyelvvizsgáért,
- sporteredményekért,
- tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért,
- releváns munkatapasztalatért,
- felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért,
- szakképesítésért,
- kompetenciatesztért vagy szóbeli, írásbeli felvételiért,
- esélyegyenlőségi plusz pontokat kaphatnak hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondozók,
- illetve az egyetemek maguk is meghatározhatnak egyéb kategóriákat.
A felvi.hu létrehozott egy »Pontszámítás 2025» nevű felületet, ahol a végzősök tájékozódhatnak az érettségi pontokról és a többletpontokról.
Tanulmányi és érettségi pontok
A tanulmányi pontokat a középiskola utolsó két évének jegyei alapján számítják, figyelembe véve az alábbi tárgyakat:
- magyar nyelv és irodalom,
- történelem,
- matematika,
- idegen nyelv,
- az adott szakokra történő felvételhez figyelembe vett plusz tárgy.
Az érettségi pontokat az egyetemek és főiskolák szakonként előírhatják, és nem egységesen kötelezőek. Emelt szintű érettségi esetén a százalékos eredmény egyenlő a felvételi pontok számával, középszinten pedig a százalékos eredmény kétharmadát adják meg felvételi pontnak.
Kétféle kalkuláció
Két pontszámítási verzió létezik:
- Az első szerint a középiskolai és érettségi eredményekért egyaránt 200-200 pont jár, ehhez jön hozzá az intézményi többletpont.
- A második szerint az érettségi pontokat duplázzák, így 400 pont érhető el, ehhez adódik hozzá az intézményi többletpont.
A jelentkezők száma és a népszerű szakok
A ponthatárok kihirdetésekor a jelentkezők száma és az intézményi szakok népszerűsége is befolyásolhatja a ponthatárokat. Idén a 120 990 felvételi eljárásban résztvevő 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
A gazdálkodási és menedzsment alapképzés továbbra is a legnépszerűbb, az ELTE pedig idén is a legtöbb jelentkezőt vonzotta, amit a három legnagyobb vidéki egyetem követ.
