Új koncepció a szűrővizsgálatokra

A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta az egészségügyi szűrővizsgálati rendszer átalakításáról szóló koncepciót, melynek célja, hogy többen részt vegyenek a vizsgálatokon, csökkenjen a táppénzre menők száma, és növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma.

A kormány weboldalán közzétett koncepció szerint a szűrővizsgálatokat tálcán kínálják majd a lakosságnak, hogy ösztönözzék őket a részvételre. Az elektronikus meghívási-visszahívási rendszer bevezetése, az emlőszűrési hálózat bővítése és a 1812-es telefonos ügyfélszolgálat megerősítése is szerepel a tervek között.

A fejlesztési javaslatok három fő irányt foglalnak magukban: a lakosság szűrésekre való ösztönzését, a foglalkozás-egészségügy bevonását, valamint a járművezetői engedély egészségügyi alkalmassági vizsgálati sorának kiegészítését.

A szervezett szűrővizsgálatok terén is változások várhatók, többek között a humán papillomavírus (HPV) alapú méhnyakrák szűrés bevezetése, a mammográfiás vizsgálatok korosztályának bővítése, és a vastagbélrák-szűrések éves célkitűzésének 1,3 millió emberre emelése.

A szűrővizsgálatokat két kategóriába sorolják: az alkalomszerű és célzott szűrővizsgálatok, valamint a célzott szűrővizsgálatok, mint az emlőszűrés, méhnyakszűrés, vastagbélszűrés és a tüdőrákszűrés alacsony dózisú CT-vel.

Halálokok és egészségveszteségek

Magyarországon a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések okozzák a legtöbb halálesetet, ezek az összes halálozás közel 70 százalékát teszik ki. A szűrővizsgálatok jelentősége kiemelkedő, hiszen az időben felismert betegségek gyógyíthatók, illetve kordában tarthatók. 2022-ben több mint 136,4 ezer ember halt meg, ebből 30,4 ezer a daganatos, 41 ezer pedig a szív- és érrendszeri betegségek következtében. A nők körében magasabb a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma.

Az egészségveszteségek jelentős része a mozgásszegény életmódhoz, a dohányzáshoz és az egészségtelen táplálkozáshoz köthető. Évente körülbelül 660 ezer ember megy táppénzre, ami gazdasági hatással is bír. A kormányzati koncepció hangsúlyozza a térítésmentesen biztosított szűrővizsgálatok alacsony igénybevételét és a változás szükségességét ezen a területen.

Élettartam és foglalkozás-egészségügy

A férfiak várható élettartama rövidebb, mint a nőké, és a COVID-19 járvány hatására csökkent az átlagos élettartam. A foglalkozás-egészségügyi ellátás költségeit a munkáltatók viselik, és a tervezett átalakítás során meghatározzák azokat a munkaköröket, ahol ez kötelező lesz. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok különböző típusú egészségügyi szűrővizsgálatokat végeznek majd a korai szakaszban lévő betegségek felderítése céljából.

Várható változások a szűrővizsgálatoknál

Az emlőrák szűrés jogosultak körét 40-70 éves korra tervezik kiterjeszteni, a méhnyakrák szűrésnél pedig 30-65 éves kor között HPV alapú szűrést vezetnének be. A vastagbélrák szűrés éves célkitűzését 1,3 millióra szeretnék emelni, amihez a kolonoszkópiás vizsgálóhelyek bővítése is szükséges.