A magyar cégek többsége nem áll készen a zöld átállásra

A K&H fenntarthatósági indexe szerint a magyar vállalatok zöme még nem készült fel a zöld átállásra, hiányoznak a fenntarthatósági stratégiák és a karbonlábnyom-csökkentési tervek.

A K&H fenntarthatósági indexének legújabb adatai szerint a magyar cégek fenntarthatósági törekvései stagnálnak, az index jelenleg 38 ponton áll, ami az előző időszakhoz képest egypontos visszaesést, de az előző év első felével azonos értéket jelent. Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint ezek a mutatók félévről félévre enyhén ingadoznak, és valószínűleg összefüggnek a vállalatok pénzügyi helyzetével és üzleti kilátásaival.

A kutatásból kiderül, hogy nem nőtt azon cégek aránya, amelyek fenntarthatósági stratégiát készítenek, továbbra is csak a vállalatok 14 százaléka foglalja írásba ezen a téren a terveit. A fenntarhatósági törekvések menedzselése is alacsonyabb szintre került a vállalatoknál, és nem történt érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő vagy azt tervező vállalatok arányában sem.

A beruházási döntéseknél figyelembe vett fenntarthatósági szempontok fontossága is csökkent: az előző félévi 38 százalékról 29 százalékra esett vissza azoknak a vállalatoknak az aránya, akik számára ez fontos vagy kiemelt kérdés. A beszállítók kiválasztásánál is hasonló a helyzet, ahol 37 százalékról 31 százalékra csökkent azoknak a vállalatoknak az aránya, akik fontosnak tartják a fenntarthatósági szempontokat.

Ugyanakkor nőtt azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik tisztában vannak az EU karbonsemlegességi törekvéseivel és annak céljaival, jelenleg 76 százalékuk ismeri ezeket. Az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is megduplázódott, 6 százalékról 12-re nőtt, és többen gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás.

Suba Levente kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály jelent meg, amelyek a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását szabályozzák. Ezek a jogszabályok először a nagyobb cégeket érintik, majd később a kisebbeket is, és várhatóan a nagyobb vállalatok követelményként fogják előírni a fenntarthatósági jelentést beszállítóiktól, így az új szabályrendszer az egész gazdaságot áthatja majd.