Digitális avatárok és élő bőrrel borított robotok: A technológia új dimenziói
Szun Kaj hetente beszélget elhunyt anyjával, aki egy mesterséges intelligencia által létrehozott digitális másolat formájában válaszol neki. Ez a különleges kapcsolattartás a Silicon Intelligence vállalat által készített avatár segítségével valósul meg, amelyet Szun maga alapított társaival együtt.
Szun Kaj édesanyja öt évvel ezelőtt hunyt el, de a férfi hetente egyszer mégis beszélget vele. A munkahelyi stresszről, életének nehézségeiről mesél, és olyan dolgokat is megoszt, amelyeket máskülönben nem. Az anya válaszai bár digitálisak, mégis valóságnak tűnnek Szun számára. A Silicon Intelligence, amelynek Szun a társalapítója, mesterséges intelligenciával hozta létre az avatárt, amely képes alapvető társalgásra. Az első interakció során Szun az anyja hangján hallotta a gyakran ismételt kérdést: "Ettél már?".
A digitális avatárok piaca rohamosan növekszik, és előrejelzések szerint 2024-ben elérheti a 27,3 milliárd dollárt, ami nagyjából 10 115 milliárd forintnak felel meg. A növekedés 2031-re akár a 440,3 milliárd dolláros, azaz körülbelül 163 ezer milliárd forintos mértéket is elérheti. Ázsiában különösen népszerűvé vált a halottak virtuális feltámasztása, részben a magányos városi élet és az extrém munkaorientáltság miatt, amely gyengíti a közösségi kapcsolatokat.
Azonban a gyors növekedés mellett számos etikai kérdés is felmerül. Például a halottak nem tudnak beleegyezni a virtuális feltámasztásukba, és adatvédelmi aggályok is felvetődnek, hiszen a személyes adatok felhasználásával hozzák létre az avatárokat. Emellett kérdéses, hogy a digitális rekonstrukciók mennyire torzítják a halottak emlékét, és hogyan befolyásolják a gyászfeldolgozás folyamatát.
A Silicon Intelligence szolgáltatásai néhány száz és néhány ezer dollár közötti áron érhetők el, az alapcsomagtól a prémiumig, amely több testreszabási lehetőséget kínál. A technológia fejlődésével már nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a digitális avatárok a térben is megjelenjenek, például holografikus koncertek formájában.
A Silicon Intelligence mellett több kínai vállalat is foglalkozik hasonló technológiák fejlesztésével, ami az irántuk mutatkozó igényt jelzi. A jövőben fontos lesz meghatározni a lélektani és morális határokat ezen a területen.
Egy másik áttörő technológiai fejlesztés a Tokiói Egyetem munkatársai által létrehozott élő bőrsejtekkel kevert kollagén alapú gél, amely öngyógyításra képes és bonyolultabb felületen is alkalmazható. Sodzsi Takeucsi professzor vezetésével a Biohibrid Laboratórium nem csak bőrt, hanem természetes izommal működtetett robot végtagokat és 3D nyomtatott húst is fejleszt. Takeucsiék két évvel ezelőtt mutattak be egy élő bőrrel bevont mozgatható robotujjat, ami jelentős előrelépést jelentett a területen.
Az új fejlesztés több tulajdonságában túlszárnyalja a jelenleg használatos szilikon-gumi borítást, bár a természetes hatás még nem tartozik ezek közé. A kutatók szerint a jövőben vastagabb, valósághűbb bőrt hoznak létre, amelybe integrálják a verejtékmirigyeket, faggyúmirigyeket, pórusokat, hajszálereket és idegeket, így az emberi arc mozgása is utánozhatóvá válik.
A japán kutatók nem csak robotokban gondolkodnak; a mesterséges bőr kozmetikai kísérletekre, az öregedés modellezésére, valamint sebészeti és plasztikai sebészeti modellezésre is alkalmas lehet. Ezek a fejlesztések új lehetőségeket nyitnak meg a digitális és a fizikai világ határán, és újabb kérdéseket vetnek fel az etikai és morális határokról.
