Magyarország zöld területekre koncentrál az EU soros elnöksége alatt
Július elején Magyarország vette át az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumtól, és a Green Policy Center elemzése szerint a következő időszakban két fő zöld területre fog fókuszálni: a biológiai sokféleségre és a vízzel kapcsolatos erőforrásokra.
Belgium sikeresen zárta az elnökségét, többek között a javításhoz való jog, a nehézgépek kibocsátásai, a települési szennyvízkezelés, a csomagolások csökkentése és a műanyagszennyezés elleni nemzetközi egyezmény tárgyalásai terén ért el eredményeket. Kiemelkedő eredményként említik az EU természetes élőhelyeinek visszaállítására vonatkozó jogszabályt is.
A Magyar Elnökség a 18 hónapos elnökségi trió prioritásaira építve több területet is meghatározott, köztük az új európai versenyképességi megállapodást, az európai védelmi politika megerősítését, a bővítési politikát, az illegális migráció megfékezését, a kohéziós politika jövőjét, az uniós agrárpolitikát és a demográfiai kihívások kezelését. Az elnökség alatt 1500 tanácsi munkacsoporti ülést, 37 tanácsülést és 230 elnökségi rendezvényt terveznek.
A klímapolitika terén a Magyar Elnökség a 2030-as környezetvédelmi és klímapolitikai keretrendszert adó Európai Zöld Megállapodás és a „Fit for 55” szakpolitikai csomag megvalósítására fog fókuszálni. Továbbá támogatni kívánják a zöld és klímasemleges, valamint körforgásos gazdaságra történő átállást. Az elnökség célja az EU új 2040-es klímapolitikai céljainak meghatározására irányuló tárgyalások előmozdítása és az állampolgárok bevonása a szakpolitikák megvalósításába.
A környezetvédelmi témák között kiemelik a biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ konferencia fontosságát, a vízzel kapcsolatos erőforrások kiemelt szerepét és a körforgásos gazdaságra történő átállás fontosságát. A magyar elnökség két kiemelt témát tűzött zászlajára az energiapolitikában: a geotermikus energia hasznosításának támogatását és a hálózatfejlesztést.
A Green Policy Center elemzése szerint a magyar elnökség előtt álló kihívások között szerepel az uniós döntéshozatal szünetelése az új Bizottság felállásáig, ami lassíthatja a zöldpolitikai témák előrehaladását. Azonban a legújabb hírek szerint ezek az egyeztetések gyorsabban lezárulhatnak, mint várták. A magyar, az olasz és a cseh kormányfők nem elégedettek a jelölési folyamattal, és bár Ursula von der Leyen megerősítést nyert az Európai Bizottság elnökének pozíciójában, még szüksége van támogatásra az Európai Parlamentben. Az EU új, 2040-es klímacéljainak meghatározása kiemelt kérdés lehet az idei uniós jogalkotásban.
A nemzetközi klímapolitika terén Magyarország feladata lesz az Azerbajdzsánban megrendezésre kerülő következő ENSZ klímakonferenciára szóló uniós mandátum előkészítése és az uniós delegáció vezetése. Az EU kéréseinek érvényre juttatása szempontjából előnyös lehet, hogy Magyarország képviseli az EU érdekeit, tekintettel a jó diplomáciai kapcsolatra Azerbajdzsánnal.
Az Európai Bizottság szerint az EU tagállamainak ambiciózusabbnak kell lenniük a Digitális évtized uniós szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése érdekében. A digitális infrastruktúra, a vállalkozások, a készségek és a közszolgáltatások terén való előrelépés döntő fontosságú az EU jövőbeni gazdasági jóléte és társadalmi kohéziója szempontjából. A második éves jelentés megállapította, hogy a tagállamok együttes erőfeszítései elmaradnak az EU ambíciószintjétől, és további beruházásokra van szükség, különösen a digitális készségek, a magas színvonalú konnektivitás, a mesterséges intelligencia és az adatelemzés terén. Az innovatív technológiák elfogadása és fejlesztése kulcsfontosságú Európa versenyképessége szempontjából, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben és a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések miatt. A jelentés szerint az EU lakosságának csupán 55,6 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel, és a jelenlegi tendencia szerint 2030-ra a vállalkozásoknak csupán 64 százaléka fog felhőt használni, 50 százaléka egyéb nagy digitális adattárolókat, és csak 17 százaléka fog mesterséges intelligenciát használni.
Az Európai Bizottság döntése értelmében, két géntechnológiával módosított kukoricafajta élelmiszerként és takarmányként való felhasználását engedélyezte az Európai Unióban. Az engedélyek 10 évre szólnak, és szigorú címkézési szabályokat követelnek meg. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint ezek a géntechnológiával módosított kukoricák ugyanolyan biztonságosak, mint hagyományos társaik. Az engedélyezési határozat lehetővé teszi ezeknek a kukoricáknak az importálását az unióba, azonban termesztésüket továbbra is tiltja az EU-ban.
