Magyarország az akkugyártás éllovasa lehet
Magyarország GDP-arányosan is a világelsők közé kerülhet az akkumulátoriparban, a jelenlegi öt és fél százalékról akár 10-11 százalékra is emelkedhet az ágazat GDP-hez való hozzájárulása, ha a tervezett nagy gyárak megkezdik a termelést – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcalon tartott iconFeszt Gazdaságpolitikai Konferencia és Fesztivál eseményén beszélt arról, hogy az akkumulátoripar jelenleg az ország bruttó hazai termékének (GDP) öt és fél százalékát adja, és ez az arány a tervezett beruházásokkal akár meg is duplázódhat.
Nagy Márton kiemelte, hogy az elektromos autók piacán lassulást tapasztalnak, példaként említve Németországot, ahol megszüntették az elektromos autókra vonatkozó támogatásokat, míg Franciaországban továbbra is jelentős támogatást nyújtanak ezekre a járművekre. A miniszter jelezte, hogy egy összeurópai csomag összeállítására készülnek az elektromos autózás támogatása érdekében.
Magyarország évente 10 milliárd euró értékben exportál akkumulátort és kapcsolódó termékeket, és a miniszter szerint ebben az ágazatban GDP-arányosan a legjobbak leszünk a világon. Kínában már meghaladta a harminc százalékot az elektromos autók aránya az új autók eladásában, Európában ez az arány tizenöt, az Egyesült Államokban öt százalék körül van, míg Magyarországon hat százalék. Nagy Márton szerint két-három év múlva újra felélénkülhet az elektromos autók piaca, a kutatók jelenleg a jobb és olcsóbb akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak.
A foglalkoztatás és a gazdasági kilátások terén is pozitív hírek érkeztek.
A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatási helyzetről szólva elmondta, hogy Magyarországon aki dolgozni akar, az munkát is talál, hiszen nyolcvanezerrel csökkent az inaktívak száma, és az aktivitási ráta az Európai Unióban a hatodik legmagasabb. A vendégmunkások terén szigorúbb és szelektívebb politikát terveznek, csak olyan területekre engedélyezve őket, ahol már nem találnak magyar munkaerőt.
A költségvetési hiány a tavalyi évben 6,5 százalék volt, de a miniszter szerint a magyar gazdaság már lassú növekedést mutat, és az idei évre 2,5, a jövő évre pedig 4,1 százalékos növekedést terveznek. Nagy Márton hozzátette, hogy idén 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható, és hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak össze kell érnie. A minimálbért jelenleg körülbelül kétszázezer ember kapja, míg a garantált bérminimum nyolcszázezer dolgozót érint.
A GDP-arányos akkugyártás valós aránya
Azonban felmerül a kérdés, hogy valóban az akkugyártás adja-e a magyar GDP 5,5 százalékát, ahogy Nagy Márton állítja. A legfrissebb ágazati statisztikák szerint a teljes magyar feldolgozóipar a GDP 20,1 százalékát tette ki, míg a járműgyártás 3,2 százalékát, az elektromos berendezések gyártása, amely magába foglalja az akkugyártást is, pedig 1,4 százalékát. Tehát a tényleges akkugyártás GDP-hez való hozzájárulása jóval kevesebb, nagyjából 1 százalék lehet.
A villamos berendezések gyártása 2023-ban jelentősen bővült, azonban a növekedés után gyengélkedik, és mostanra nagyjából a 2022-es szintre esett vissza. Így az akkugyártás jelenleg is nagyjából a GDP 1 százalékáért felelős.
Nagy Márton korábbi tévedéseire alapozva valószínűsíthető, hogy a miniszter a GDP-hez való hozzájárulást a teljes termelési érték alapján számolta, ami magasabb értéket eredményez, mint a hozzáadott érték. Ez a számítási módszer vezethetett a 5,5 százalékos állításhoz, amely tehát nem tükrözi pontosan az akkugyártás valós gazdasági súlyát.
Az akkugyártás és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységek akkor fogják 3-5 százalékkal növelni a magyar GDP-t, ha minden, mostanáig bejelentett gyár megépül, és mindegyik üzemelni is tud. Jelenleg azonban a harmadik megépült akkugyárat, az SK iváncsai üzemét hiába nyitották meg fél éve, az még mindig nem tud termelni a kereslet hiánya miatt. A többi gyárról nem is beszélve.
