A magyar uniós elnökség kihívásai és lehetőségei

Július 1-től a magyar kormány veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ami nem jelenti azt, hogy Európa főnökei lennének, hanem koordinációs és képviseleti feladatokat látnak el, valamint részt vesznek a napirend meghatározásában. Az elnökség alatt többek között egy új eljárást kellene indítani a magyar kormánnyal szemben, ha nem akarják elveszíteni több százmilliárd forintnyi támogatást, és a jogállamisági elvárások teljesítését kellene értékeltetni a tagállami miniszterekkel.

Az elnökség befolyása korlátozott, de nem nulla, és a soros elnök feladata a különféle uniós jogszabályokat a cél felé terelgetni, valamint a tagállamok közötti összhang kialakítása. A belga kormány vezetője, Alexander De Croo szerint érdekes lehet a kompromisszumok elérésében való részvétel. A magyar elnökség fél évig tart, és a nyári szünetek miatt kevesebb ülés jut erre az időszakra. A fontos tisztségek elosztásában már nem tudnak befolyást gyakorolni, mivel azokat az elnökség kezdete előtt döntötték el. Az Európai Tanácsot a szocialista António Costa vezeti majd, és a magyar kormányfő tartózkodása mellett Kaja Kallast jelölik az EU külügyi főképviselőjének. A belga elnökség igyekezett minél több jogszabályt és kezdeményezést lezárni, így kevesebb munka marad a magyar kormányra. Az ukrán csatlakozási tárgyalásokat is igyekeztek a belgák lezárni, hogy ne maradjon a magyar elnökségre. Az Európai Parlament újjáalakulása miatt várhatóan csak az elnökség vége felé lesz tárgyalóképessé a képviselő-testület. Közel ötven olyan jogszabály van, amelyeken az elnökség rögtön dolgozhat. A munka alsóbb szinten is folytatódik, több mint 100 uniós „nagyköveti” találkozó és nagyjából 1500 munkacsoporti ülés várható.

Az elnökség hét fő területtel foglalkozik, amelyek között szerepel a versenyképesség és a védelmi ipar fejlesztése, a migrációt visszafogó partnerségi megállapodások, a „gazdaközpontú agrárpolitika”, a felzárkóztatási politika jövője, valamint a demográfiai kihívások kezelése. A bővítési folyamat felpörgetése a nyugat-balkáni irányba is kiemelt cél. Az elnökség sikere a schengeni övezet bővítéséhez is köthető lehet, hiszen Orbán Viktor kiemelt témaként kezeli Bulgária és Románia csatlakozását.

A magyar elnökség alatt dönthetnek az Európai Bizottság javaslatairól, hogy túlköltekezés miatt több tagállam, így Magyarország ellen túlzottdeficit-eljárást indítsanak. A magyar jogállamisági eljárás megszüntetéséről is a Tanács dönt. A magyar elnökség az első, amelynél a soros kormánnyal szemben jogállamisági eljárás megy, és a „hetes cikk” szerinti eljárás is a Tanácsban folyik. A magyar kormány beperelheti a Tanácsot, miközben épp az elnöke, amiért a lefoglalt orosz vagyonból származó bevételt ukrajnai fegyverszállításokra használnák fel.

Novemberben várható a legnagyobb felhajtás Budapesten, ahol többek között az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját rendezik meg. Az elnökségi logó és jelmondat, a "Tegyük újra naggyá Európát", az elnökség kettősségét mutatja, és az EU-ban is pozitív fogadtatásra talált. Az elnökségi programokat a Várkert Bazárban és a Puskás Arénában tervezik megrendezni, és a városi forgalmat igyekeznek minél kevésbé zavarni. A magyar kormányfő, Orbán Viktor optimista a változásokat illetően, mivel szerinte Európában az emberek a változásra szavaztak, és 20 országban olyan pártok győztek, akik szerint nem mennek jól a dolgok Brüsszelben. Az elnökség alatt 230 rendezvényt, 37 magas szintű találkozót terveznek, és az Európai Politikai Közösség találkozóját Budapesten rendezik meg. Az elnökség munkájában 260 ember vesz részt Brüsszelben, és 1000 ember dolgozik Magyarországon. Az első informális miniszteri találkozót július 8-án tartják, és Magyarország legutóbb 2011-ben volt az EU soros elnöke.

Orbán Viktor szerint a magyar elnökség alatt 1500 munkacsoporti ülést fognak tartani, 230 elnökségi rendezvényt és 37 magas szintű tanácskozást szerveznek, az európai 27 miniszterelnök csúcstalálkozóját pedig Budapesten rendezik meg. A kormányfő hozzátette, hogy most még optimistább, mint a választás után, mert úgy véli, egész Európában az emberek a változásra szavaztak. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem akar európai birodalmat, illetve Európai Egyesült Államokat sem, és kiáll a nemzeti szuverenitás mellett. A miniszterelnök szerint az európai emberek békét, rendet és fejlődést akarnak, és ezeket az értékeket képviseli az új, "hazafiak Európáért" néven alakuló szövetség, amelyhez már több párt is csatlakozott.