Embercsempész bűnösségének megállapítása és a magyar kormány börtönrendelete

Tizennégy év fegyházbüntetésre ítélték azt az embercsempészt, aki egy égő furgonban hagyta magára az általa szállított nyolc szír állampolgárt, köztük egy kisgyereket az M9-es autópályán. A huszonegy éves férfi és huszonhat éves élettársa egy nemzetközi bűnszervezet tagjaként, fejenként harmincezer forintért szállított menedékkérőket a szerb-magyar határtól az osztrák zöldhatár közelébe 2021 elején. A teherautójuk menet közben lerobbant és füstölni kezdett, a kiérkező rendőrök égett szagot éreztek, dörömbölést, kiabálást hallottak a raktérből. A férfi a teherautó kulcsait szándékosan beletörte a gyújtáskapcsolóba, a rakteret végül a rendőröknek, a tűzoltóknak és a bent rekedt embereknek együttes erővel sikerült kinyitniuk.

A férfit aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember ellen elkövetett emberölés és bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt ítélték el. Élettársára, egy nőre bűnszervezetben elkövetett embercsempészet miatt négy év fegyházbüntetést szabtak ki.

Tavaly augusztus óta havonta átlagosan 127, összesen több mint kétezer külföldi állampolgárságú embercsempész szabadult a hazai börtönökből a kormány tavalyi börtönrendelete miatt, ami a fogvatartottak több mint tíz százalékát jelenti. Az intézkedésből diplomáciai botrány lett, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A magyar kormány a börtönök túltelítettsége és költséghatékonyságra hivatkozva döntött úgy, hogy az embercsempészet miatt elítélt külföldieket kiengedik a börtönből, feltéve, hogy hetvenkét órán belül elhagyják az országot. Azonban a kormányrendelet nem szólt arról, hogyan tartassák be ezt a hatóságok, vagy hogyan kövessék nyomon a szabadon engedett elítélteket.

Szakemberek szerint a magyar kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet ekkora biznisz lett, hiszen menedékkérelmet sem a határon, sem az országban nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel a szervezett bűnözői köröknek piacot teremtettek, a menedékkérők nem próbálják a legális utat. A jogerősen elítélt embercsempészek szabadon engedésével a kormány gyakorlatilag lenullázza azoknak az embereknek, rendőröknek, ügyészeknek, tolmácsoknak a munkáját, akik azon fáradoztak, hogy a csempészek rács mögé kerüljenek.