A cyberpunk alapműve egy írógépen született 40 évvel ezelőtt

Amikor tíz évvel ezelőtt a sajtó megírta a „30 éve jelent meg a Neuromancer” témájú cikkeket, kötelező körként sokan összeszedték, hogy mi valósult meg a regény elképzelt jövőjéből és mi nem. Azóta újabb tíz év telt el, és a mesterséges intelligenciák terén olyan fejlemények történtek, amelyek akkor még elképzelhetetlenek voltak. A Neuromancer 1984. július 1-jén jelent meg, és William Gibson nem is akart technológiai látnok lenni, csupán befejezni akarta élete első regényét.

Gibson 36 éves korában zárta le a kéziratot, és bár már korábban is írt novellákat, egy regény megírása komoly kihívást jelentett számára. A Neuromancer előtt már megjelentek a későbbi regény díszletei és szereplői Gibson novelláiban, de a regény megírására egy szerkesztő, Terry Carr kérte fel. A Szárnyas fejvadász film hatására többször is átírta már elkészült részeit, mert attól tartott, hogy másolatnak fogják tartani. A regény végül sikeres lett, és megnyerte a sci-fi irodalom három legrangosabb elismerését.

A Neuromancer a cyberpunk mozgalom zászlóshajója lett, bár maga Gibson nem szereti ezt a besorolást. A regény egy egyszerű cselekményvázra épül, amely egy megnyomorított idegrendszerű hekker történetét meséli el. A világ, amit Gibson megalkotott, a technokrata disztópiák közé sorolható, ahol az országokat nagyvállalatok és politikusok egyaránt irányítják. A regény szereplői a társadalom peremén élő alakok, akik ritkán kapnak lehetőséget a nagyok játékába beleszólni.

Gibson a regény írásakor nem értett a számítógépekhez, a kéziratot írógépen írta, és kutatómunkája során beszélgetett szakértőkkel. A regényben megjelenő kiberteret a videójátéktermek ihlették, ahol a játékosok belefeledkeztek a játékokba.

A Neuromancer olvasása során nem lehet nem belegondolni, hogy mennyire megváltozott a világ az elmúlt negyven évben. Gibson nem látott előre minden technológiai fejlődést, például az okostelefonokat vagy a Szovjetunió felbomlását, de sok mindent helyesen jósolt meg, mint például a kiberterrorizmust és a nagyvállalatok befolyását.

A regényt több magyar kiadás is megjelentette, az első magyar fordítás 1992-ben jelent meg, amit Ajkay Örkény készített. Az Agave kiadó 2021-ben újrafordíttatta a művet Farkas Veronikával, aki gördülékenyebb verziót hozott létre. A Neuromancer mellett a Sprawl-trilógia másik két kötetét, a Count Zero-t és a Mona Lisa Overdrive-ot is Farkas fordította.

Gibson újságírói unszolásra elárulta, hogy a regény jövőjét nagyjából 2035 körülre képzelte el. A Neuromancer olyan könyv, amit érdemes időnként újraolvasni, mivel minden újraolvasással kicsit máshogy hat, és időtlen ereje van.