A közép- és kelet-európai bankok helyzete az EBRD jelentése szerint

A makrogazdasági bizonytalanságok és geopolitikai feszültségek ellenére a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege nagyrészt stabil maradt a közép- és kelet-európai régióban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves összesítése alapján.

Az EBRD, amely a feltörekvő európai gazdaságok átalakulását finanszírozza és a Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli az NPL-állomány alakulását, együttműködve többek között az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal, hétfőn Londonban tette közzé éves jelentését.

A jelentés szerint 2023-ban a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben a rossz kinnlevőségek összege kis mértékben, 0,9 százalékkal nőtt, elérve a 27,5 milliárd eurót. Magyarország is része ennek az országcsoportnak, ahol a bruttó NPL-kategóriás kinnlevőségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent, 3,3 százalékra.

Az EBRD kiemeli, hogy a térségi bankrendszerek együttes bruttó követelésportfoliójához viszonyított átlagos NPL-ráta 0,2 százalékponttal csökkent, így 2,1 százalékos mélységi rekordot ért el. A nem teljesítő kinnlevőségportfóliókra képzett fedezeti ráta továbbra is erős, december végén a rosszhitel-állomány 64,8 százalékát fedezte.

Az EBRD jelentése rámutat, hogy a Stage 2 megjelölésű hitelek, amelyek hitelkockázata a folyósítás idején megállapított szinthez képest a futamidő során jelentősen növekedett, szintén csökkenő tendenciát mutatnak. A Stage 2 hitelállomány a decemberrel zárult tizenkét hónapban 0,8 százalékponttal 11,32 százalékra mérséklődött a régióban átlagosan, bár ez a ráta még mindig magasnak számít.

Az EBRD hangsúlyozza, hogy a teljes működési területén belül Ukrajnában a legmagasabb a nem teljesítő banki kinnlevőségek aránya, amely 2023 végén 37,4 százalék volt, de az ukrajnai NPL-ráta tavaly 0,8 százalékponttal csökkent.