Kapu Tibor, a leendő magyar űrhajós

Kapu Tibor lehet az a szerencsés, aki Farkas Bertalan után, 44 évvel a következő magyar lehet, aki a világűrbe juthat. A 32 éves fejlesztőmérnököt több mint 240 jelentkező közül választották ki a HUNOR-program keretében, és már túl is van a magyarországi kiképzésen.

Gyermekkori álma, hogy vadászpilóta legyen, a matematika és fizika iránti szeretete révén végül a gépészmérnöki pályát választotta, de a rakétatechnika iránti érdeklődése is megmaradt. Amikor meglátta a HUNOR-program felhívását, egy percig sem habozott, és jelentkezett. A jelentkezési procedúra során számos dokumentumot kellett beszereznie, többek között repülőorvosi igazolást, diplomákat, nyelvvizsga igazolásokat és erkölcsi bizonyítványt is.

A kiválasztási folyamat rendkívül összetett volt, több mint ötven szempontot elemeztek ki a szakértők több mint egy év adatai alapján. Kapu Tibor elmondása szerint ambivalens érzések kavarogtak benne, amikor kiderült, hogy ő lett a befutó. A kiképzés során kialakult csapatszellem miatt a csalódottság is megfér a siker mellett.

A családja természetesen aggódik érte, de büszkeség is van a félelem mellett. Az űrbe vihet magával személyes tárgyakat is, bár ezekre szigorú súly- és méretkorlátok vonatkoznak.

A magyarországi kiképzés során a repülés volt számára a legélvezetesebb, és az egymotoros kisgépre szóló jogosítvány megszerzése külön örömet jelentett számára. Az izolációs kiképzés, a túlélő-technika és a centrifuga is izgalmas feladatokat jelentettek.

A kiképzés során a legnehezebb pillanatok egyike az volt, hogy a versenyszellem mellett a csapatmunkát is szem előtt kellett tartani. Kapu Tibor szerint a kiképzés során magukat kellett legyőzniük, nem egymást.

A fogászati kivizsgálások során kiderült, hogy az űrhajósoknak és vadászpilótáknak általában nincsenek meg a bölcsességfogai, mivel ezek gyulladást vagy más problémát okozhatnak az űrben. Kapu Tibor bölcsességfogait is eltávolították.

Az amerikai kiképzés időpontja még képlékeny, de várhatóan ősszel kezdődik. Az űrutazás során a cél az, hogy a parancsnok, a pilóta és a két specialista összekovácsolódjon.

Az űrutazás egy hónapig fog tartani, de az útitársakról még nincsenek információi. A napokat a reggeli rutin és megbeszélés után a kísérletekkel fogják tölteni, és igyekeznek minden percet hasznosan eltölteni.

A Hold-falu építése és a Marsra történő utazás is szerepel a kutatási tervek között. Kapu Tibor szerint a mostani űrutazás is hozzájárulhat ezeknek a terveknek a megvalósulásához. A holdi regolitból készítendő építőanyag, a gyógyszerkísérletek, a növénytermesztési kutatások és a doziméter újabb generációjának tesztelése mind fontos részei lesznek az űrutazásnak.

Az űrben töltött idő alatt a legnagyobb kihívást az időbeosztás jelenti majd, hiszen a tudósok évek óta dolgoznak a kísérleteken, és pontosan szeretnék azokat végrehajtani. Az étkezés, az ivás és a mosdóba járás is bonyolultabb lesz a súlytalanság miatt, de a kiképzés során felkészülnek ezekre a helyzetekre.

Kapu Tibor többször is találkozott Farkas Bertalannal, aki megosztotta vele tapasztalatait és tanácsait. A legfontosabb tanácsa az volt, hogy mosolyogva és jókedvűen álljanak a kiképzéshez és legyenek türelmesek.

Végül Kapu Tibor üzenete azoknak, akik szintén részt szeretnének venni egy ilyen programban: találják meg a céljukat az életben, legyenek kitartóak és alázatosak, és töltsenek minél több időt a szeretteikkel.