Vége a szűk esztendőknek Magyarországon?

Idén a gazdaság egyik fő hajtóereje a fogyasztás növekedése lehet Magyarországon, ami a GDP-növekedés szempontjából is kiemelten fontos lehet.

A fogyasztás növekedésének megindulása a tavalyi visszaesés után az infláció csökkenéséhez és a reálbérek növekedéséhez köthető. Az MBH Bank vezető közgazdásza, Árokszállási Zoltán szerint a fogyasztói bizalom helyreállása is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A kiskereskedelem hosszan tartó mélyrepülése után a jelek szerint a lakossági fogyasztás lesz az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza. Ahogy lassult az infláció, úgy tudnak egyre többet költeni az emberek, úgyhogy most már valószínűsíthető, hogy legkésőbb az év végén visszatér a lakossági fogyasztás az emelkedő pályára.

A kiskereskedelem helyzete

A hazai kiskereskedelem nehéz időszakon van túl, a forgalmi adatok a 2022-es csúcs óta folyamatosan csökkentek. A fogyasztói bizalmi index esése is ezt tükrözi. Az árak emelkedése miatt a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált, ami továbbra is érzékelhető hatást gyakorol az ágazatra. Azonban a tavalyi második félévben az áremelkedés üteme lelassult, és a nettó reálbér emelkedése is megkezdődött, ami elősegítheti a fogyasztás növekedését.

A kötelező akciók kivezetése

A kormány bejelentette a kötelező akciók rendszerének megszűnését. Héjja Csaba, az MBH Bank közgazdásza szerint ez az intézkedés nem fogja befolyásolni az élelmiszerkosár árát, és a bevásárlás összességében nem fog többe kerülni. Árokszállási Zoltán hozzátette, hogy makrogazdasági szinten sem lesz inflációs hatása a kötelező akciók kivezetésének. A teljes élelmiszerinflációt nem fogja megdobni az, hogy ma reggel bejelentették, eltörlik a kötelező akcióztatást.

A kiskereskedelem jövője

A gépjármű-üzemanyag kereskedelem és az élelmiszerfogyasztás már emelkedő pályát mutat, míg a nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelmi fogyasztás is pozitív volumenváltozást mutat. Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője szerint a nem-élelmiszer kategória a legnagyobb éves növekedést mutatja, és további emelkedés várható az elhalasztott vásárlások és az otthonfelújítási program hatására. A nem élelmiszert árusító boltok forgalma szépen felpöröghet idén, ahogy a tavaly elhalasztott vásárlásokat pótolják az emberek. Az infláció csökkenése mellett az online kiskereskedelem részesedése is növekedhet Magyarországon, amely jelenleg 8,1 százalékon áll, és a cél az, hogy ezt 2030-ra 66 százalékra emeljék fel.

Az élelmiszeriparunk nehéz helyzetben van, főleg mert a kisebb cégek nem eléggé hatékonyak. Héjja Csaba szerint a magyar gazdaság méretgazdasági okokból nem tud versenyezni a nagyobb országok túltermelésével, és a magyar cégeknek a jó minőségű, drágább termékeket kellene a fókuszba helyezniük. A lengyel élelmiszeripar például, amihez szívesen hasonlítjuk a magyart, a nagy cégeknél hasonló számokat hoz, a 20-50 fő közöttiek termelése sokkal jobb ott.

Gyorsabb és kényelmesebb vásárlás

A fogyasztói élmény szempontjából egyre inkább meghatározó tényező az, hogy milyen fizetési lehetőségeket kínálnak a kiskereskedelmi egységek. Jelenleg a bankkártya a legnépszerűbb elektronikus fizetési eszköz: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 10 millió darab van forgalomban, és ezek közel negyedét már mobiltárcába is regisztrálták. „A rendszeresen használt kártyáknál még nagyobb arányban jelennek meg az okostelefonokba regisztrált fizetési megoldások, itt 34 százalékos az arány” – mondta Rózsa Richárd, az MBH Bank Daily Banking üzletfejlesztési vezetője.

Az országban több mint 250 ezer POS-terminál működik, és ezek száma folyamatosan emelkedik. Az elmúlt öt évben a belföldi bankkártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan nőtt. 2021-ben és 2022-ben a tranzakciók száma több mint 20 százalékkal emelkedett, míg 2023-ban egy szerényebb, közel 12 százalékos növekedés következett, a tranzakciók értéke azonban közel 20 százalékkal emelkedett. Bár utóbbi nem meglepő az EU-rekorder infláció mellett.

A jövő fizetési technológiái

Tovább növekszik a következő években az elektronikus fizetési tranzakciók jelentősége a jegybank 2030-as pénzforgalmi stratégiájának megfelelően, ami a digitális megoldások növelését és a készpénzforgalom visszaszorítását tűzte ki céljául. A jelenlegi 30 százalékra 66 százalékra kell növelni az elektronikus tranzakciók arányát.

A közeljövőben két új technológia is a mindennapjaink részévé válik. Az egyik a buy now pay later (BNPL) technológia, amely lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását. Az ellenérték kifizetését el tudjuk halasztani, esetleg részletekre is bonthatjuk a teljes összeget. Ilyen finanszírozási megoldást elsőként az MBH Bank kínál a régióban a Bupa platformon keresztül. A másik fontos innováció az MNB által bevezetett qvik névre keresztelt technológia, melynek köszönhetően akár egy QR-kód beolvasásával (később NFC-s és deeplinkes megoldással is) fizethetünk. Mindkét fizetési megoldás teljesen ingyenes lesz a magánszemélyeknek – mondta Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője. Az új innovatív fizetési módok jelentősen csökkenthetik a kiskereskedők elektronikus fizetés működtetéséhez kapcsolódó terheiket, különösen a kisebb boltoknak jelenthet jelentős spórolási lehetőséget az új technológia.