Pusztító hőséget okozhat az üzemanyagváltás
Változott az üzemanyag, jött az energiasokk. Nem ez az első ellentmondásos, de logikus okfejtés arról, hogy honnan jönnek a hőhullámok.
Az utóbbi évek szélsőségesen meleg időjárása a légszennyezés csökkentésére irányuló szabályok előre át nem gondolt következménye lehet – állapította meg májusban közölt kutatásában a Marylandi Egyetem munkatársa, Tianle Yuan. Yuan szerint a jelenség oka, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tudtán kívül bolygóformáló tényezővé vált, amikor 2020-ban bevezetett új szabályai értelmében a hajók által használt üzemanyag megengedett kéntartalmát jelentősen, 3,5 százalékról 0,5 százalékra csökkentette.
Ezt a változást egy CNBC-nek nyilatkozó elemző az olajpiacok történetének legnagyobb változásának nevezte. A globális kereskedelem túlnyomó részét teherhajók bonyolítják, amelyek hatalmas tömegű árut mozgatnak meg és közben rengeteg üzemanyagot fogyasztanak. A hajózás széndioxid lábnyoma a friss adatok szerint a világ teljes kibocsátásának 10 százalékát teszi ki, ami még rosszabb, ha a kéndioxid kibocsátást nézzük.
Különös megállapítások
A kéndioxidnak az a káros tulajdonsága, hogy savas esőként mosódik ki a légkörből, de nagy előnye, hogy mielőtt ez megtörténik, a levegőben lebegő aeroszolként a napsugárzás beérkező energiájának jelentős részét visszaveri. Ez a tulajdonsága okoz lehűlést, amikor egy-egy vulkánkitörés során nagyobb mennyiségben jut a levegőbe, és ezért foglalkoztatja a bolygó légkörének lehűtésén dolgozó tudósokat és maszek kalózokat.
A Nature kiadvány Communication Earth & Environment hasábjain publikált dolgozat szerint az új IMO szabályok következtében az elmúlt években 80 százalékkal csökkenhetett a kéndioxid kibocsátás, az eredeti szándékkal ellentétes légköri energia pedig sokkot okozott. A változás végeredményben világszerte megjelenő hőhullámokat eredményezett.
Az Exeteri Egyetem légkörkutatója, Jim Haywood szerint az emberek három dolgot azonosítottak azzal kapcsolatban, hogy miért volt olyan riasztóan meleg 2023-ban. Az első az El Nino, a második a Hunga Tonga vulkán kitörése, a harmadik pedig a nemzetközi hajózási szabályok.
Más klímaszakértők szerint elképzelhető, hogy a kéndioxid kibocsátás csökkenése hozzájárulhatott ugyan a felmelegedéshez, de ennek mértékét nem tanácsos túlbecsülni.
Nem ez az első kutatás, amely arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezés csökkentésére irányuló igyekezet az eredeti elvárással ellentétes hatást érhet el. Az amerikai tudományos akadémia hivatalos folyóirata májusban közölt egy kutatást, amely szerint a kínai ipar szennyezésének kiesése destabilizálta a légkört és hőhullámok kialakulásához vezetett a Csendes-óceán északi részén.
A megállapítások szembe mennek a klímaváltozás közérthető logikájával, és felvetik a kérdést, hogy milyen erős a valós hatásuk. Különben azt kellene gondolnunk, hogy már azelőtt több légszennyezéssel kellene lehűteni a bolygót, mielőtt a felmelegedés okának gondolt széndioxid kibocsátás érdemi csökkentéséért bármit tettünk volna.
