Egyre több a halálos kirándulás a görög kánikulában

Tudósok vizsgálják a Görögországban a szerencsétlenül járt turisták halálának okát, és szinte biztosak abban, hogy a szélsőséges hőség nagy szerepet játszott a végzetesnek bizonyuló túrákban.

Michael Mosley felesége már este sejtette, hogy baj van, miután férje nem tért vissza déli sétájáról. Az elismert brit orvos és népszerű műsorvezető a tikkasztó hőségben indult túrázni Szími szigetén. Június elején szokatlan meleg árasztotta el Görögországot: a hőmérséklet sokfelé és gyakran meghaladta a 40 fokot is – árnyékban. A meteorológusok ennél is többet, 45 fokot jeleztek az elkövetkező napokra.

Napokkal később megtalálták Mosley holttestét. A boncolás során megállapították, hogy természetes halállal halt meg eltűnésének napján, délután négy körül. Nem ő volt a kánikula egyetlen áldozata. Egy halott holland turistát Számosz szigetén, egy amerikai holttestét pedig egy Korfutól nyugatra fekvő szigeten fedeztek fel. Egy másik amerikai turista, Albert Calibet még június 11-én indult egy rövid kiruccanásra Amorgoszon – azóta sem tért haza. Hasonló sorsra jutott két sétára vágyó francia nő is Szikinoszon – emlékeztetett a CNN.

A dél-égei rendőrség szóvivője, Petrosz Vasszilakisz szerint a közös minta mindannyiuk esetében, hogy kirándultak a kánikulában. A halál pontos oka csak a boncolás után állapítható meg, a hatóságok azonban mindenkit arra figyelmeztetnek: ne becsüljék le a perzselő hőmérséklet következményeit.

Az agy a kulcs

A kutatók korábban a hőmérséklet izmokra, bőrre, tüdőre és szívre gyakorolt befolyására fókuszáltak, holott szerintem „az agy a kulcsa mindennek” – állítja a South Wales Egyetem fiziológia és biokémia professzora. A testhőmérsékletet az agy szabályozza – magyarázza Damian Bailey. A hipotalamusz, egy kis gyémánt alakú szerkezet, termosztátként működik. Finom táncot lejtve tartja a test belső hőmérsékletét 37 fokon vagy annak közelében. A melegben a hipotalamusz aktiválja a verejtékmirigyeket, és kitágítja az ereket, hogy lehűtse a testet.

Az agy egy szűk hőmérsékleti tartományon belül jól működik, de a legkisebb változások is befolyásolhatják. A hőmérséklet emelkedésének súlyos következményei lehetnek, csökken a szervezet folyadéktartalma, következésképpen pedig lassul az agy vérellátása. Bailey önkéntesekkel végzett tesztjei során megfigyelte, hogy a hőmérséklet növekedésekor az agy vérellátása 9-10 százalékkal csökkent.

A mediterrán szieszta

A Washingtoni Egyetem idegkutatója, Kim Meidenbauer szerint a szélsőséges hőség zavart okozhat a tipikus agyi tevékenységben. Ilyen körülmények között nehéz a bonyolultabbnak tűnő döntések meghozatala. A tudósok még csak most kezdik feltárni a hőmérséklet agyra gyakorolt hatását, ami a döntéshozatal mellett a hangulati ingadozásokban, az érzelmekben és általában a mentális egészégben is megnyilvánul.

Az idősebbek sérülékenyebbek a magas hőmérséklettel szemben. A Görögországban eltűntek életkora például kivétel nélkül meghaladta az ötvenet. A kockázat elkerülésének legegyszerűbb módja a mediterrán szieszta. A nap legmelegebb szakában kerülni kell minden fokozott erőkifejtést. A víz ivása létfontosságú – hangoztatta Bailey.