Gyuris új albuma: Natty Natty

A magyar trapszíntér egyik legkarakteresebb hangja, Gyuris, új lemezével ismét bizonyítja, hogy érti az újhullámos hiphop irányzatokat és képes friss, egyedi megoldásokkal előállni.

A 2010-es évek második felében beinduló magyar trapszíntér számos meghatározó előadót adott a hazai popzenének, és Gyuris az egyik legkarakteresebb közülük. Hét évvel ezelőtti debütáló nagylemeze, a Szellemország óta konzisztens maradt a színtéren, és bár nem robbant akkorát, mint néhány társa, lemezről lemezre javuló munkásságával kiemelkedik a hazai hiphop mezőnyből.

A Natty Natty album is ezt a tendenciát követi, Gyuris pedig úgy tűnik, jobban érzi az újhullámos hiphoptól való kiégést, mint sokan mások. A lemez meredek, mégis zseniálisan működő megoldásokat tartalmaz, amelyek részben a kiválóan összeválogatott beateknek köszönhetőek. Gyuris hangzása nyers, karcos, és az underground jegyeket is magán hordozza, ami jól illik rajzfilmes hangjához és őszinte szövegeihez.

Az album első felében nincs üresjárat, a zongorával kezdődő Miyazaki és a Big Boy Ben remek hangulatot adnak az Innen el 2 című számhoz, amely egy torzított gitáros drillzene, és az idei év egyik legjobb beatjével büszkélkedhet.

A Gymnastics számot követő Mit mondhatnék magamról című dal egy sajátos atmoszférát teremt, a szimfonikus felvezetés pedig eposzivá emeli a dalt, amelyben a rapper őszintén beszél saját démonairól és személyiségéről.

A lemez második felében a City Morgue és Homixide Gang által inspirált Fent a harmadikon című szám a csúcspont, egy metálgitáros rage szám, ami Gyuris számára nem idegen, de mégis újítónak hat. A Dorozsmai parasztgyerek című dal népzenés ízével és Gyuris önkritikájával szintén kiemelkedik, bár zeneileg kevésbé komplex és kreatív, mint a lemez többi része.

A Natty Natty nem kapott szép kerek 8-ast, mert néhány helyen érezhető a „type beat” hangulat, de Gyuris életművében így is a legjobbak között szerepel. Örömteli látni, hogy vannak olyan előadók, akik ennyi év után is képesek megújulni, miközben megőrzik azokat a jellegzetességeket, amelyek miatt annyira szerethetőek.