Mihail Jelizarov: A sírásó

Az orosz irodalom új remekműveként emlegetik Mihail Jelizarov Sírásó című regényét, amely a magyar olvasóközönség számára is elérhetővé vált az Európa Kiadó gondozásában. Az 816 oldalas, apró betűkkel szedett mű a kortárs orosz irodalom brutális hosszúságú, mégis humorral átszőtt alkotásainak sorát gyarapítja.

A regény főhőse, Vlagyimir „Vakond” Krotisev gyermekkorát állandó költözködés és bizonytalanság jellemezte, ami édesapja munkájából fakadt. Gyenge tanulóként és gyakori verbális bántalmazás áldozataként a temetők és az ásás iránt kezdett érdeklődni, ami későbbi életútját is meghatározta. Felnőttként a féltestvére temetkezési vállalatánál kapott munkát, ahol egy szerelmi viszony is kibontakozik közte és a bátyja nője, Alina között. A történet a posztszovjet érában éri el csúcspontját, és a modern kor technikai vívmányainak említése nélkül a klasszikus orosz irodalom hangulatát idézi. A tragédia filozófiája, a reménytelenség és a halál gondolatai áthatják a könyvet, amely az elmúlás körül forog.

A Sírásóban fellelhető shakespeare-i elemek, mint például a Hamlet sírásó motívuma, a tragédia súlyát humorral enyhítik. Krotisev és Nyikita karakterei a keserű humor, a fanyar gondolatok és a csípős beszólások révén lazítják a hangulatot, miközben a gótikus és realista elemek, valamint a szatirikus és perverz mozzanatok egyaránt jelen vannak a regényben. Jelizarov néhány jelenetet olyan részletességgel ír le, hogy azok külön novelláknak tűnnek, emlékeztetve ezzel Victor Hugo stílusára.

A könyv a misztikum, a halál és a filozófiai mélységek ellenére is szórakoztató marad, gyakran a furcsaság vagy a gyermeki báj eszközével. Az orosz regényekre jellemző karakterek és politikai inkorrektségek itt is megjelennek, és bár a történet hosszúsága és a lezárás kérdőjelei okozhatnak némi zavart, a Sírásó kétségkívül az év egyik kiemelkedő irodalmi eseménye lehet.

Mihail Jelizarov: A sírásó Európa Kiadó, 2024. 816 oldal Fordította: Iván Ildikó